Bővebb ismertető
Eperízű szerelem
1. FEJEZET
Leo Reynolds a legszívesebben a titkárnőjét, Mrs. Gordont vette volna feleségül. Akkor sokkal egyszerűbb lenne az élete, csak sajnos neki már van férje, és ráadásul elmúlt hatvanéves.
Az a baj, gondolta Leo, hogy ő kétszer annyit dolgozik, mint mások, ezért a legtöbb titkárnő nem bírja ki mellette huzamosabb ideig. Ahogy a barátnők sem. No de ez az ára annak, hogy a Reynolds Capital Management egyre jobb eredményeket ér el a kockázatos befektetések piacán.
- Megmentette az életemet, Mrs. Gordon - mosolygott Leo hálásan a titkárnőre.
Sajnos, az ő laptopja valami miatt nem akar kommunikálni a nyomtatóval, és ezért egy fontos dokumentumot nem tudott kinyomtatni. Egy olyan papírt, amelynek kevesebb, mint egy órán belül a Garrett Engíneeringnél kell lennie Dallas másik végében - és amelyet most elégedetten tartott a kezében.
- Ugyan, ne túlozzon! - tiltakozott Mrs. Gordon, majd az órájára nézett. -Viszont péntek délután van, ideje, hogy hazamenjen. Vigye el Jennát vacsorázni, én majd eljuttatom az ajánlatot Garretthez. Magára nagyon ráfér már egy kis kikapcsolódás.
Leo vágott egy grimaszt.
- Nem vagyok együtt Jennával, ő már mással jár.
Remélhetőleg az új kapcsolatában boldogabb lesz, mint velem volt, gondolta. Jennának olyan férfira van szüksége, aki törődik vele, és kényezteti. Igazából sajnálta, hogy nem tudta megadni neki, amire vágyott, de nem akarta őt illúziókba ringatni.
- Hát nem csodálom - nézett rá Mrs. Gordon rosszallóan. - Amilyen gyakran maguk találkoztak, bőven volt ideje más férfi után nézni. És akkor most kivel fog megjelenni a múzeumavatón?
Hú, ezt elfelejtettem! - gondolta Leo. Pedig ez alól a program alól semmiképpen nem húzhatja ki magát, végtére is az új gyerekmúzeum Dallas müvészne-gyedében mégiscsak az ő nevét fogja viselni, hiszen ő szponzorálta a felépítését.
- Magának van valami dolga jövő szombaton? - kérdezte.
Mrs. Gordon azt hitte, viccel.