Távlatok 1998/1-4. [antikvár]

E SZÁMUNK ELEE.imiékezünk a lélegzetelállító pillanatra: a televízióban láttuk 1989 áprilisában, a kínai diákfelkelés idején, hogy egy fiatal kínai férfi csupasz kézzel, pusztán testével megállítja a páncélosztagot, amely felvonult Peking Tienanmen terére, hogy vérbe fojtsa a diáklázadást. Mi magunk közelről láttuk 1956 októberében, hogy fiatal magyar srácok felkapaszkodtak a felkelésünkhöz csatlakozó szovjet páncélosokra, mások meg a Molotov-palackokkal lőtték ki a tankokat. 1989-ben döntő fordulat következett, de, sajnos, a szabadságot és emberi jogokat eltipró erőszak még napjainkban is - a bolsevista rendszer összeomlása után is - szedi áldozatait a világ különböző részein.A pusztító második világháború, az emberarcú barbárság" tapasztalata arra ösztönözte a világ számos nemzetét, hogy igyekezzenek megvetni a tartós béke alapjait. 1945-ben megszületett az Egyesült Nemzetek szervezete, 1948. december 10-én pedig közzétették az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációját. A fél évszázaddal ezelőtti nyilatkozat célja lényegében az volt, hogy az emberiség elkerülje az emberi lelkiismeretet fellázító barbárság minden formáját, hogy létrehozzák és megvédjék a békét, és hogy eljöjjön az a világ, ahol az emberek szabadon beszélnek és hisznek, és megszabadulnak a rettegéstől és a nyomortól" (a Nyilatkozat bevezetőjéből).Az egyház hosszú ideig keveset foglalkozott az emberi jogokkal. De, főleg a második vatikáni zsinat óta, a pápák szociális körlevelei és egyéb megnyilatkozásai állandóan sürgetik e jogok gyakorlati biztosítását a nemzetek és a nemzetközi közösségek életében: a család és az emberi élet, a nők és a kisebbségek, a szegények és kisemmizettek védelmében, a lelkiismereti és vallásszabadság területén.Gyakran ismételték, hogy századunkban a katolikus Egyház - főleg a II. vatikáni zsinattal - eljutott a kiátkozástól a dialógusig" vagy a Sylla-bustól (IX. Pius; 1864) a zsinat Dignitatis humanae kezdetű, a vallásszabadságról szóló nyilatkozatáig. Ismeretes, hogy e zsinati dokumentum milyen nehezen született meg (a zsinat alatt hat nyomtatott változata volt); jelentős szerepet játszott kidolgozásában John Courtney Murry amerikai teológus. A zsinatig a katolikus egyház hivatalos álláspontja, tézise" ez volt: a katolikus többségű országokban az államnak közbe kell lépnie, hogy