Fizikai Szemle 1986/1-12. [antikvár]

fizikai szemle AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA Alapította Eötvös Loránd 1891 -ben'Mathematikai és Physikai Lapok néven_ XXXVI. évfolyam 1. szám 1986. január A FIZIKA LESZ-E A MODERN IDÖK LATINJA AZ ISKOLÁBAN? Marx György ELTE Atomfizikai Tanszéke "Az emberi történelem versenyfutás az iskola és a katasztrófa között." (H. G. Wells) "Hajó volt Öregapámnak és apáinnak meg nekem is, akkor a fiam is elégedjen meg ennyivel." - De sokszor mondták nekünk, és mondtunk mi is valami hasonlót kócos, ötletektől lelkes fiataloknak. Ez a megállapítás társadalmi bölcsességet fejez ki. Generációk követik egymást, de a műveltséget (az emberi együttélés évszázadok során kialakult normáit) tovább kell adni nemzedékről nemzedékre. ¦ A társadalmi tapasztalat átvételének tradicionális módja a szülők utánzása (családi nevelés). Ez jól működött évezredeken át. Az ipari forradalom azonban évszázadokról évtizedekre gyorsította a haladás lépéseinek ütemét. (Emberek tódultak tanyákról városokba. Új technológiákat vezettek be. Az apáktól ellesett fogások többé nem voltak elegendők a fiiik munkájához.) Ezóta emlegetik a nagyapák: "Bezzeg az én időmben!" Az iskola társadalmi vállalkozás a szociális reprodukció hatékonyabb megvalósítására. (A kötelező közoktatásban adták át a válogatott korszerű ismereteket a belépő nemzedéknek, így a haladás üteme elérhette a nemzedékváltás ritmusát. Az iskola a társadalmi haladás motorjává vált. Vagy talán az iskola lett a fék? I. táblázat) A lUPAP Nemzetközi Fizikatanitási Bizottsága 1985-ben volt 25 éves. Ennek alkalmából kiadandó kötetbe kért tanulmány. A TRADICIONÁLIS OKTATÁS CÉLJA: A TÁRSADALOM REPRODUKCIÓJA 1. A PROFESSZOROK - társadalmi felkérésre - kiválogatják a természettudomány azon elemeit, amelyeket szükségesnek és elegendőnek ítélnek a polgárok számára azok egész élete során. 2. A TANKÖNYVSZERZŐK megrágják és leírják ezeket az ismereteket. Céljuk a reprodukció, ezért fő forrásmintájuk az előző tankönyv. 3. A TANÁROK a tényszerű ismeretek eme kiválasztott halmazát átadják tanítványaiknak előadás formájában. Tanártól diák felé az információáramlás egyirányú. 4. A DIÁKOK passzívan elfogadják és memorizálják ezeket az ismereteket. A feleltetés és vizsga során reprodukálják a tanár és a tankönyv mondatait. Utána mindezt gyorsan elfelejtik, hogy agyukban helyet teremtsenek a következő év tranziens ismeretelemei számára. A végén diplomát kapnak, amely arra jogosítja őket fel, hogy ne kelljen tovább tanuiníok. 5. A TUDOMÁNY azonban gyorsítja a műszaki haladást. Ipari és tudományos forradalmak zajlanak le, befolyásolva a politikát és a gazdaságot. A tankönyvszerzők keményen igyekeznek, hogy lépést tartsanak az igényekkel. Új meg líj oldalakat csatolnak a tankönyvhöz, de ez nem okoz komoly pedagógiai gondot, hiszen úgysem jut idő azok megtanítására. így szakadék nyílik aktív tudomány és iskolás tudomány között. A fiatalok elavultnak és érdektelennek találják az iskolai fizikát, csökken érdeklődésük a természettudomány iránt. 6. A PROFESSZOROK (egyetemi felvételin és államvizsgán) mind többet panaszkodnak, hogy az egyetemi hallgatók egyre kevesebbet tudnak a szükséges anyagból és egyre kedvetlenebbek. Ezután minden kezdődik élőiről: GOTO 1.