Zászlónk 1910-1912. (vegyes számok) (10 db) [antikvár]

Részlet a IX. évfolyam 4. számából: A három királyok kútja. Simaszőrű, ravasz szamarakon kocogtunk a kemény kőbemetszett fehér úton Jeruzsálemből Betlehembe. Úgy a feleút táján a szamarak idegesen hegyezgették nagy fülüket. - Valamit érez ez a huncut jószág - mondom a társamnak. - Igen, a szamár itt Keleten roppant finom állat - felei ő. - A vizet például ösztönszerűen megsejti, mint a mesék állatai a földben rejlő kincset, ami nem is csoda ebben az esőtlen, kiégett Judeában. A jó víztartó ciszterna itt élő kincsesbánya. Itt is van egy, nézze csak, az útfélen. Alighanem erre neszeltek a szamarak. Azt mondja a monda, hogy a Háromkirályok Jeruzsálemből kijövén, itt látták meg újra a csillagot. Már ők is ittak és itattak ebből a ciszternából.