Bővebb ismertető
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek tanterv kialakulását mindvégig viták kísérték. Voltak (és vannak), akik szerint az ilyen jellegű tantárgyaknak nincs helyük az alaptantervben. A gyakorlati ismeretekre tanítsa meg a fiatalokat a család. S ha mégis bekerülnek az iskolába: a lányok csak háztartástannal, a fiúk csak technikával foglalkozzanak, és kizárólag a mindennapi életben szükséges mechanikus jártasságokat sajátítják el.A NAT szerkesztői ennél jóval szélesebb és rugalmasabb felfogást képviseltek. A gyakorlati ismereteket az általános műveltség szerves részének tekintették (és tekintik), mely fontos szerepet játszik az általános készségek és képességek (pl. problémamegoldó képesség) és a kreativitás fejlesztésében. A műveltségi terület tanításának elsődleges célja és meghatározó módja nem a technikai fogások mechanikus begyakoroltatása, hanem az önálló gyakorlati tevékenységi képességek kialakítása, megerősítése - beleértve az önálló tervezést, az esztétikus kivitelezést és a racionális, környezetbarát gazdálkodást. Az életvitel és gyakorlati ismeretek témakörébe tartozik a közlekedési nevelés és a pályaorientáció is.