1956 - Makói járás [antikvár]

Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének földolgozottsága Makó és a Makó-környéki települések esetében rendkívül hézagos. Vannak résztanulmányok, elsősorban dr. Tóth Ferenc és dr. Halmágyi Pál munkáit emelhetjük ki, de az ő írásaik nem adnak komplex képet a forradalom eseményeiről, összefüggéseiről és azok hátteréről sem. A Makó környéki települések esetében még hiányosabb a kép. Mindeddig nemcsak a járás területének eseménytörténetéről nem készült el átfogó tanulmány, de ilyen az egyes településekről sem íródott. A rendszerváltást járás községeiről (Ambrózfalva, Csanádalberti, Királyhegyes, Magyarcsanád, Pitvaros) készültek, ha elnagyoltan érintették is a témát, tudatosan torzítottak, és kizárólag az események "ellenforradalmi" jellegét hangsúlyozták, még véletlenül sem ismerve el a fölkelés jogszerűségét és indokoltságát, így az akkor létrejövő hatalmi szervek legitimitását sem. A rendszerváltás óta megjelent településmonográfiákban vagy nem jutottak el eddig az időpontig a földolgozás során (Maroslele), vagy terjedelmi korlátok, esetleg forráshiány miatt a szerzők csak igen kevés információt szolgáltattak (Apátfalva, Földeák, Magyarcsanád), vagy nem is kívántak a témával érdemben foglalkozni (Nagylak). Farkas Csaba főlevéltáros 2003-ban megjelentetett Csongrád megyei áttekintése is, mely a maga nemében egyedülálló vállalkozás arra, hogy komplex képet nyújtson a forradalom megyei történetéről, csupán részadatokkal szolgál a városról és a járás településeiről, hiszen tanulmánya már csak terjedelmi korlátai miatt is, mindössze a megyei szinten releváns átfogó összefüggéseket kívánta megvilágítani. A tanulmány ezért Makó és a Makói járás eseményeire csak érintőlegesen tért ki.