A Bártfai Jézus születése oltár [antikvár]

A középkorban virágzó élet bontakozott ki a fontos kereskedelmi utak mellett fekvő városokban. Polgáraik a vállalkozás, az ipar és a kereskedelem jóvoltából nagy vagyonra tettek szert. Gótikus templomokat építettek, amelyeket később rendkívüli áldozatok árán kincset érő műalkotásokkal ékesítettek fel. A városok jelentőségét gazdaságuk határozta meg. A XIV. század második felében e fejlődés élvonalában találjuk a nagy fontosságú észak-déli úton, a Kárpátok tövében fekvő szabad királyi várost, Bártfát (Bardejov) is. Középkori jellegét - részben földrajzi fekvése miatt, részben azért, mert később másfelé húzódtak a forgalmas utak - mindmáig megőrizte. Ezt leginkább akkor érzékeljük, ha szemügyre vesszük figyelemreméltóan városias beosztását, főként az ódon épületsorral keretezett főtér rendezettségét, s megpillantjuk a tornyos, támpilléres Szent Egyed-templomot.A templomot elkerülte a barokkosítás sodra. Patinás boltívei alatt mintha érintetlenül maradt volna meg a középkor légköre. Ez nem kis mértékben a templom építészeti formáinak, de még inkább a míves berendezésnek, főként a tizenegy gazdagon faragott és pompásan festett, késő gótikus szárnyas oltárnak köszönhető. Az oltárok a középkori szobrászat és festészet remekei. A névtelen mesterek szelleme mintha máig sugározna a megmunkált fából, végigkísérve a nézőt Jézus, Mária és a szentek történetén. A látvány egyszerre gyönyörködtet és hat az érzelmekre; a szobrok és a képek gondolatgazdag együttese a zenekar játékát idézi fel, amely hol lágy akkordokat, hol méltóságteljes, fenséges dallamokat szólaltat meg; töprengésre késztet, felemel és megnyugtat.