A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig [antikvár]

Részlet: "A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig. kisipari munkásság mozgalmának kezdetei./ Hazánk legujabbkori történetének kutatása és feldolgozása nem nélkülözheti az egyes vidékek, Táros ok munkásmozgalma történetének ismeretét* A kiegyezés után mindjobban kapitalizálódó ipar ugrásszerű fejlődése maga után vontaf mind az ipari munkásság létszámának, mind a szocialista mozgalom lassú,buktatókkal, következetlenségekkel terhes, de végül is - megerősödő kibontakozását• Agrárjellegű vidékeinken, mint pl. Cegléden az ipari munkásság létszámaf s igy jelentősége és hatása a város életére a felszabadulásig nem volt számottevő. Cegléd munkásmozgalmának első és köve tüzetes tömegeit a földmunkások jelentették. Adataink feldolgozása közben figyelemmel kisértük a város politikai életének egyéb megnyilvánulásait is, s a földmunkásmozgalom történetét nem kivánjuk ezektől elvonatkoztatva tárgyalni9 hiszen az események egyidőben, egy adott társadalomban játszódtak le, egymás törekvéseit keresztezve, a társadalmi osztályok antagonizmusa talaján. A magát erősnek érző9 de a pusztulás, korhadás jegyeit viselő feudálkapitalista társadalom és a feltörekvő "uj"osztály harcai ezek, s ha az arányok még a mult javára szólnak is9 fel kell figyelnünk a kezdetben kis rétegekre kiterjedő szocialista megmozdulásokra» melyek végső soron aláásták, gyengítették a fennálló társadalmi rend korhadt tartópilléreit. A földmunkások szervezkedése, megmozdulásaik nagy hatással voltak az addig szervezetlen földmunkások és kisparasztok aegujulást váró rétegeire. A várost kézbentartó és irányitó uralkodó rétegek helyi képviselői: nevezetesen nagygazdák, kulá- kok és a hozzájuk törvényszerűen kapcsolódó hivatalnok és ér..."