A fővárosi keresztnévadás hatóerői [antikvár]

Az itt következő tanulmányban különös gondot fordítottam a névdivat és a névhangulat jelenségeinek tanulmányozására, valamint azon társadalmi hatóerők kiderítésére, melyek befolyással vannak a századunkban uralkodó fővárosi keresztnévadási szokásokra. E cél érdekében adatokat gyűjtöttem az 1895-1899-es, az 1945-1949-es, valamint az 1959-es évek időszakából. Az adatgyűjtést a VIII. kerületi Tanács Anyakönyvi Osztályán, az I. számú Fővárosi Levéltárban, a VIII. kerületi Szent József Plébánián, valamint a Kálvin téri Református Egyházközség Lelkészi Hivatalában végeztem. Adataimat a felsorolt helyeken talált születési anyakönyvekből merítettem. Igaz ugyan, hogy a feldolgozott adatok legnagyobb része a VIII. kerületi anyakönyvekből való, de mivel a szülészeti klinikák főleg e kerületben vannak, a nagybudapesti születések jelentékeny hányadát itt anyakönyvezik, így e kerület születési anyakönyvi adatainak áttanulmányozása által Nagybudapest névadási szokásairól egységes képet nyerhetünk.A névadás alkalmával a szülők sokszor ragaszkodnak bizonyos helyesírási formához: Aliz helyett Alice, Teodóra helyett Theodora stb. alak bejegyzését kérik. Egy bizonyos helyesírási formához való ragaszkodás sokszor igen jellemző a névadási indítékokra; ezért a különböző helyesírási formákat, változatokat minden esetben önálló névnek tekintettem. Erre éppen az 1945 utáni anyakönyvvezetés nyújtott lehetőséget. Ettől kezdve ugyanis az anyakönyvvezetés a kívánt ortográfiai formában jegyezte be az újszülött nevét. Az 1945 utáni névadatok számára jó összehasonlítási alapul kínálkoznak az állami anyakönyvezés megindulásakor (1895 után) feljegyzett születési anyakönyvi adatok, mivel a kívánt helyesírási formát ekkor is tiszteletben tartották.