A gelencei műemléktemplom [antikvár]

Részlet: A templomról Háromszék, Kovászna megye keleti peremén, a Berecki havasok vonulatához tartozó Zernye (1605 m), Kóróbérc-Musát (1505 m) hegyek lábainál, a Gelence patak széles völgyében, Hilib, Haraly, Zabola, Imecsfalva és Szentkatolna falvak szomszédságában fekszik Gelence (község), a legközelebbi városoktól, Kézdivásárhelytől 12 és Kovásznától 14 kilométerre. A falu nevét Otto Liebhart a bolgár-szláv gol (üres, puszta, csupasz) melléknév többesszámú alakjából, golinci vagy goleanci-ból származtatja: - kopár, puszta helyen lakók. Bitay Árpád a Liebhart-féle származtatás mellett még két másik szláv szóban is keresi a Gelence helynév eredetét és magyarázatát. Ezek közül az egyik a glina (agyag), illetőleg a belőle származó glinica szó. Ebben az esetben a Gelence név értelme a Hargita megyei Agyagfalvaéval rokon. Valószínűbbnek tartja viszont a szintén szláv gele (a görög Anglos személynév rövidített, kicsinyített szláv formája) szóból való származtatást. "Nézetem szerint - mondja Bitay - a bolgár-szláv Angelos/Angelus személynév két község nevében maradt fenn Háromszéken: Angelos-szláv Angelus - Gele - Gelenci = magyar Gelencze és Angelos/Angelus = magyar Angyalos." A legkorábbi írásos emlék, amely a falu nevét Gelenche formában őrzi 1539-től származik. A név írásmódja a későbbiekben a következőképpen fordul még elő: - 1567: Gelen/cze/; - 1601: Gelencze; - 1602: - Gelenczei; - 1754: Gelentze; - a 19. században Gelencze; a 20. században pedig Gelence. Román névváltozata Ghelinta.