A győri karmelita templom [antikvár]

Részlet: A karmelita rend már a középkorban megtelepedett hazánkban. Különösen Nagy Lajos királyunk karolta fel őket, és Budán rendházat alapított számukra a Várhegyen. Ezt követte a pécsi, majd pedig az eperjesi rendház létesítése. A török megszállás idején kolostoraik elnéptelenedtek, visszatelepítésük a XVII. század végén történt meg. 1693-ban már újra volt házuk Budán, ezt követte 1697-ben a győri alapítás, két év múlva, 1699-ben a szakolcai (a mai Skalica Csehszlovákiában), 1730-ban pedig a székesfehérvári. A karmelita rend visszatelepítésére Szelepcsényi György esztergomi érsek végrendeletében ötvenezer forintot hagyományozott. A mai karmelita templom és egykori kolostora környékén a középkorban Káptalan-Győr lakóinak Szent Lázár-plébániatemploma emelkedett. Erre utalt az egykori Szent Lázár köz neve is (később Karmelita köz lett). Ez a köz XIX. század végi kiszélesítése után a Deák Ferenc utca, jelenleg az Aradi vértanúk útja nevet kapta.