Bővebb ismertető
Előszó
Iskolánk 2010-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. E jeles alkalomból felkérést kaptunk arra, hogy gyűjtsük össze azokat az adatokat, amelyek hű képet festenek iskolánk elmúlt történelméről. Szerkesszünk olyan emlékkönyvet, amely bemutatja az intézmény 150 évét.
Iskolánk nagy múltra tekint vissza. Itt rakták le elődeink a csongrádi népnevelés alapjait. A környék minden iskolatípusa itt kezdte meg működését. Az Alföld egyetlen „tanítóképezdéje" is itt nyitotta meg kapuit. A múlt történetének tanulmányozása lehetőséget ad arra is, hogy általa megismerjük a magyar közoktatás fejlődését, hogy megtudjuk, hogyan jutottak el a város és az ország vezető politikusai is annak felismeréséig, hogy az oktatás fejlesztése a nép és az ország felemelkedésének egyik záloga. Többféle oktatási és politikai rendszert ismerhetünk meg. Beleláthatunk abba, hogyan törekedtek a régi diákok, hogy komolyabb ismeretekre tegyenek szert. Hogyan vált lehetségessé az, hogy a helyi módosabb embereknek nem kellett távolabbi városba küldenie tudásra vágyó gyermeküket? Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia a városnak azért, hogy az oktatás előbbre jusson? Az egyszerű, rozzant kis iskolákból, tanyai tanodákból hogyan alakultak ki a jó hírű, kiváló embereket képző intézmények? Milyen erőfeszítéseket tettek a megalakult iskolákat vezető, irányító és segítő szervezetek (iskolaszék, gondnokság) a helyi fiatalság kulturálódásáért? Milyen nehézségekkel küzdöttek elődeink, a 19-20. század pedagógusai, hogy a legegyszerűbb gyermekeknek is biztosítsák az írás-olvasás, számolás képességét? Milyen műsorokat szerveztek azért, hogy segélyt szerezzenek nehéz sorban élő diákjaiknak, vagy hozzájáruljanak a felszerelés és szemléltetés korszerűsítéséhez?
Szóljon emlékkönyvünk Dudás Lajos tanár és helytörténész emlékének, aki már évekkel ezelőtt biztatott minket, hogy írjuk meg iskolánk történetét. Az ő lelkesedése, kutatómunkája, jegyzetei, gyűjteménye nélkül sokkal nehezebb dolgunk lett volna. Már régebben is készítettünk diákokkal iskolatörténeti munkákat történelmi versenyekre, pályázatokra, amelyek még az ő útmutatásai alapján és segítségével készültek. A kutatómunkánk során gyakran eszünkbe jutottak a szavai.
Békés Lászlónak, a volt igazgatóhelyettesnek az 1950-60-as évek munkájáról készített krónikája szintén nagyon értékes forrása a kötetnek. Licsicsányi István és Gát László helytörténészek is örömmel fogadták az írás ötletét, és tanácsaikkal részt vállaltak munkánk elkészítésében.
Sokat köszönhetünk Kása Piroska és Kása Erzsébet pedagógusoknak, akik bátorítottak, amikor úgy éreztük, meghaladja az erőnket ez a munka. Az ő iskola iránti szeretetük, biztatásuk, a velük való beszélgetések során egyre inkább körvonalazódott bennünk, hogyan is lehetne egy olyan olvasókönyvet szerkeszteni, amely egyaránt szól gyermekhez és felnőtthöz. Gondos, precíz gyűjteményük, élményszerű beszámolóik, az itt eltöltött emlékeik nagyon fontosak azért, mert így jobban belelátunk a múlt század második felének iskolai életébe.
A város intézményeinek munkatársai (kiemelten a levéltár, sőt annak külsős kutatói is) sokat segítettek könyvünk anyagának összegyűjtésében és rendezésében. Köszönjük az iskolában tanító és korábban itt tanító kollégák segítségét, őrzött dokumentumaik rendelkezésünkre bocsátását, írásaikat, valamint azoknak a számunkra fontos embereknek a biztatását, akik segítettek, hogy a Kossuth iskola története elkészüljön.
Köszönetet mondunk a város vezetőségének, akik szívükön viselik iskolánk jó hírét és fejlődését, és komoly támogatást nyújtottak ahhoz, hogy ez a történeti anyag elkészülhessen és megjelenhessen.
9