Bővebb ismertető
könyv végén látható lábas ház Debrecen központjában, a fő utcában lévő ún. Rickl-ház belső udvarán található. Egykor a nagykalmár Rickl család gyarmatáru-kereskedésének raktára volt. A nyolcvanas évek elején az Ingatlankezelő Vállalat az utcai épületet helyreállította, de fedezet hiányában az életveszélyessé nyilvánított egykori raktárházat sorsára hagyta. 1982 decemberében jelent meg a debreceni újságban, a Hajdú-bihari Naplóban egy figyelemfelkeltő cikk Lábon ma-rad-e a lábas ház? címmel, melyben az újságíró vállalkozót keresett e műemlék jellegű épület megmentésére.
A figyelemfelhívó cikk nem íródott hiába, hiszen a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Debreceni Számítóközpontjának érdeklődését felkeltette a romos épület iránt. Dr. G. Nagy Imre, a KSH Debreceni Számítóközpontjának igazgatója elsőként jelentkezett igényével: a volt raktárépületben számítástechnikai bázist lehetne létrehozni, s az épület felújításához szükséges tőkét is elő tudja teremteni a cég. A Debreceni Számítóközpont igazgatója a Debreceni Ingatlankezelő és -közvetítő Vállalathoz írt levelében kifejtette, hogy Debrecen - a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe ellenére - igen szegény műemlékekben. Éppen ezért a város műemléki kataszterében is szereplő, de siralmas állapotban lévő lábas ház, mint Debrecen múltjának egy darabja, megérdemli, hogy elkerülje a lebontást. A lábas ház megmentése érdekében gyors intézkedést javasolt, hogy a felújítási munkálatok minél hamarabb megkezdődhessenek.
A SZÜV gyors reagálása ellenére a lábas ház sorsa csak évek múlva jutott nyugvópontra, amikor végre megkezdődhetett a már régóta esedékes felújítás, melynek eredményeként továbbra is lábon marad a Rickl család lábas háza.
E rövid ismertető alapja egy tanulmány, mely a SZÜV által megmentett épület, pontosabban a Debrecen, Vörös Hadsereg útja 39. szám alatti épületegyüttes történelmi dokumentumait igyekszik csokorba gyűjteni. A dokumentumgyűjtemény alapvető feladatának tekinti, hogy a fellelhető forrásokból ne csak az épületek, hanem az itt élt emberek - elsősorban az építtető Rickl család - sorsát is megörökítse.
A dokumentumgyűjteményből kiolvasható, hogy a Rickl-ház elődjét - egy földszintes, de téglából épített, alápincézett épületet - kb. a XVI. században építették, amikor még a Piac utcán (a debreceni főutcán is) a fésűs beépítés volt az általános. Levéltári adatokkal bizonyítható, hogy már a XVII. század közepétől kereskedés volt a házban. A Rickl család