A szegedi Nyugalmazott Igazgatók Egyesületének évkönyve 2006-2010 [antikvár]

Lectori salutem! Ezzel a latin nyelvű köszöntéssel üdvözli a szerkesztőbizottság az olvasót. De vajon ki forgatja majd ennek a szerény kis évkönyvnek a lapjait? Leginkább mi, az egyesület tagjai, de belenéznek a családtagok, jóbarátok, no meg azok is, akiknek jártunkban-keltünkben ajándékoztunk egy-egy példányt; nem reklám céljából, csupán szeretnénk magunkat megmutatni, „hogy látva lássanak" - szabadon Ady után. Előző - és egyben első - kiadványunkat a 2005-ös évvel zártuk. Abban szóltunk egyesületünk létrejöttéről, bemutatkoztak közösségünk tagjai, áttekintettük az addig történteket. Azóta eltelt öt év, és felmerült a kérdés: érdemes-e újabb évkönyvet készíteni? A többség szerint: igen, hiszen olyan gazdag programunk volt ezekben az években is, hogy azt közzé kell tenni, meg kell örökíteni. Egyébként pedig otthon is jólesnék egy-egy csöndes estén az olvasólámpa fényénél átlapozgatni, emlékezni a megtörtént dolgokra, emberekre, akik talán már nincsenek is mindannyian köztünk, csak az évkönyv fotóin látjuk viszont őket; mert bármilyen szomorú, fogyunk. Az ő emléküket is őrzi a krónika. Viszont jönnek az újak. Most is jöttek, s mi szeretnénk őket minél jobban megismerni. Ezért tőlük is kértünk bemutatkozó írásokat, szakmai önéletrajzokat. Érdekes, hogy ki mit tart fontosnak elmondani magáról. Néhányan nem vállalkoztak az írásra, de a többség szívesen, őszintén írt életéről. Voltak, akik tényszerűen, röviden mutatták be életútjukat, voltak, akik bővebben írtak a magyar pedagógia rögös útján végzett szeretett munkájukról. Élvezettel olvastuk a színes írásokat, amelyek a kort is tükrözték, amelyben szerzőjük élt. Az egyik felvillantotta a háborús évek szívszorító eseményeit, amelyeket gyerekként élt át, a másik a 60-as évek szellemi életének pezsgését elevenítette fel a fővárosban, ahol korai fiatalságát töltötte. Más pedig újságban megjelent vele készített interjút használt fel. Mindenki beszámolt pár mondatban a családjáról, kedvteléséről, érdeklődési köréről. Kérésünkre közölték a munkájuk során elért eredményeiket is. Jó volt olvasni ezeket a bemutatkozásokat, reméljük, hogy az olvasó is szeretettel fogadja őket, s örömét leli bennük.