Bővebb ismertető
Tíz éve alakult meg a Magyar Hadtudományi Társaság, azóta van e tudományterületnek is a hazai civil tudományokéhoz hasonló társadalmi szervezete. A Társaság létrejöttét már kezdettől fogva a nyíltságra törekvés jelentős eredményének, mondhatnánk diadalának és a hadtudomány-művelés feltételei javulásának tartottuk. Ehhez hosszú út vezetett, s az ezen fellelhető fontosabb állomásokra - tanulságos voltuk miatt - a tízéves évforduló alkalmával összeállított kiadvány közzététele alkalmából sem felesleges visszatekinteni. Előtte azonban - ha röviden is - szóljunk magáról a hadtudományról, villantsuk fel a fogalmát. A hadtudományt már nagyon régóta művelik, s tárgya a haderők, a hadiflották tevékenysége a háborúra való felkészülés, a hadi cselekmények vezetése és a tapasztalatok történeti összefoglalása. A fogalmat korábban az angolszász és francia szakirodalom nem használta, az 1990-es évek eleje óta azonban már olyan elméleti tudományként fogalmazzák meg, amely a hadviseléssel, valamint a stratégia, a taktika és a logisztika elveivel foglalkozik. A hadtudomány művelése nem volt és a jövőben sem lesz csak a nagy katonai erővel rendelkező országok kiváltsága. A kisebb országok hadtudósai is jelentős munkát végeztek és végeznek e tudományterület fejlesztése érdekében. Bizonyára még sokan tudják, hogy a katonai elmélet (a hadtudomány) művelésének igénye a magyar tisztikar élenjáró rétegében a második világháború után szinte azonnal felmerült. Ez az igény azonban néhány kezdeti próbálkozás után a körülmények gyökeres megváltozása következtében teljesen háttérbe szorult. A hivatalos szervek döntése alapján nem a magyar katonai tapasztalatok elemzése, hanem a szovjet háborús tapasztalatokra épülő elvek és eljárások elsajátítása lett a főfeladat. Emellett persze voltak bizonyos szerény kísérletek a mi körülményeink között a hadműveleti-harcászati problémák, valamint a kiképzés során felvetődött - a korszerűsítést célzó - gondolatok tanulmányozására, de azok részaránya a szovjet hadtudományi elvek és gyakorlat adaptálását szolgáló munkálatok mellett eltörpültek. Bizonyos változást e téren az 1960-as évek végén hazánkban bevezetett új gazdasági mechanizmus hozott. Ennek keretében a Honvédelmi Minisztériumban Hadtudományi Intézetet hoztak létre olyan elgondolással, hogy ott a katonai és polgári tudósok egymással szoros együttműködésben aktuális katonai elméleti kérdésekkel foglalkozhassanak, ilyenekre irányíthassák figyelmüket. Az intézet működését a reményeket keltő kibontakozás ellenére öt év elteltével a vezetés beszüntette, mondván, hogy a taccsvonalon kívüliek nem foglalkozhatnak igazán fontos katonai kérdésekkel mert azok titkosak A magyar tisztikarban - különösen azokban, a tisztekben, akik tudományos képzésben részesültek - ennek ellenére sem hunyt ki a láng és a vágy, hogy a honvédelemben felmerült kérdésekhez kapcsolódó gondolataiknak, kutatási eredményeik tudományos elemzésekből levont következtetéseiknek hangot adjanak. Részükről vetődött fel a gondolat, hogy ehhez először egy eszmecserére alkalmas klub létrehozására van szükség.