Ad acta 2004 [antikvár]

EGY ELET A LEVELTARERT Ha Horthy Miklós, aki „alig" 25 esztendeig volt Magyarország kormányzója, az Egy élet Magyarországért címet adta önéletírásának, akkor dr. Szijj Jolánra, a Hadtörténelmi Levéltár nyugállományba vonult igazgatónőjére gondolva, nyugodtan mondhatjuk: Egy élet a Levéltárért Hiszen néhány hónap megszakítással 38 évig dolgozott a Hadtörténelmi Levéltárban, ahol segédlevéltárosból lett a több mint 80 éves Hadtörténelmi Levéltár első civil és női igazgatója. Dr. Szijj Jolán - vagy ahogyan a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban mindenki ismerte: „Jolika" - 1943. március 25-én született Pápán. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte, és a helyi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben az ELTE Bölcsészettudomán)^ Karán magyar-történelem szakon kezdte meg egyetemi tanulmányait. Az első szigorlatok után a III. évfolyamtól kezdődően a magyar szak helyett a levéltár szakon tanult. 1966-ban szerzett középiskolai történelem tanári, egyben levéltárosi oklevelet. Az egyetem elvégzése után, 1966 szeptemberében a Hadtörténelmi Levéltárba került, ahol hivatali feladata az első világháború és az azt követő forradalmi időszakok katonai iratanyagának rendezése, gondozása lett. Kutatási témáit is ebből az időszakokból választotta. Doktori értekezése hivataltörténeti feldolgozás volt: az első világháború idejéből a cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság (K.u.K. Armeeoberkommando) története. Doktori disszertációját 1987 májusában védte meg "summa cum laude" minősítéssel. Tanulmányai, iratpublikációi 1968-tól jelentek meg szakmai (Levéltári Szemle) és honvédségi folyóiratokban (Hadtörténelmi Közlemények, Honvédelem, Magyar Honvéd), a dualizmus, az első világháború és az 1918-1919-es forradalmi időszak katonai témáiról. Több lexikon számára készített szócikkeket, illetve tanulmányokat katonai témákból, így pl. az Officina Nova Egyetemes Lexikonába, a Révai Lexikon új sorozatába, egyben főszerkesztője volt az I. világháborút feltáró katonai lexikonnak. Referensi tevékenysége mellett hosszú időn át a levéltári raktárak felügyelete is feladatai közé tartozott. Irányításával egy viszonylag optimális elhelyezést sikerült kialakítani a raktárakban. Ezt követően az egyes raktári szintekhez ún. topográfiai mutatók és raktárutcánként mutatótáblák készül-