kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágai Adolf - Az Andrássy út [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/152/4978152.jpg "Ágai Adolf - Az Andrássy út [antikvár]")
Az Andrássy út [antikvár]
Ágai Adolf, Baranyai Zsolt, Diószegi István, Fábri Anna, Gábor Eszter, H. V., Hanák Péter, Jalsovszky Katalin, Kövér György, Krúdy Gyula, Lantos Péter, Lászay János, Mándy Iván, Rainer M. János, Tomsics Emőke, Varga László, Vörös Károly
Andrássy út. 2313 méter hosszú, 40 méter széles. 132 épület. Kövek, aszfalt, fasor. Sugárút. Útvonal a Hősök tere és a Szent István Bazilika között. Főutca. Terézvárosé? Budapesté? Az országé, avagy Közép-Európáé? Valamennyiünké. Azoké, akik építették és akik ma szépítjük-javítgatjuk, akik itt éltek és élnek, laktak és laknak, dolgoztak és dolgoznak, kávéházaikba jártak és járnak. Mienk, akik élünk benne, akik élettel töltik be a szépen egymásra - gyönyörű épületekké - rakott...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3730 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Andrássy út. 2313 méter hosszú, 40 méter széles. 132 épület. Kövek, aszfalt, fasor. Sugárút. Útvonal a Hősök tere és a Szent István Bazilika között. Főutca. Terézvárosé? Budapesté? Az országé, avagy Közép-Európáé? Valamennyiünké. Azoké, akik építették és akik ma szépítjük-javítgatjuk, akik itt éltek és élnek, laktak és laknak, dolgoztak és dolgoznak, kávéházaikba jártak és járnak. Mienk, akik élünk benne, akik élettel töltik be a szépen egymásra - gyönyörű épületekké - rakott köveket, akik emlékezünk történetére... Mert mint mindennek, az Andrássy útnak is van történelme, amelyre emlékeznünk kell, hogy tudjuk: elődeink ránk is gondoltak, midőn e csodálatos sugárutat megépítették. És az emlékezés, a történelem megmozgatja értelmünket-érzelmeinket, sajátunkká teszi amit egyébként talán csak birtokolnánk. A helyhez való érzelmi-értelmi kötődés már maga a patriotizmus, a vágy és az igény arra, hogy aminek múltja és jelene a mienk, annak jövőjéért is felelősséget érezzünk.
Hiszem, hogy ez a felelősség vezette a szerzőket és szerkesztőket e könyv létrehozására. Hiszem, hogy a helyi önkormányzat képviselőit is ez a felelősség hatotta át, amidőn e könyv kiadásáról döntöttek. Hiszem, hogy tudjuk: meg kell találjuk a megoldásokat az itt és most felmerülő kérdésekre, hogy múltjával és jelenével az Andrássy utat úgy adhassuk át a jövőnek, hogy ismét teljes pompájában az legyen, ami volt és aminek lennie kell: ragyogó, szemet-lelket gyönyörködtető, élettel teli "FŐUTCA".
Termékadatok
Cím: Az Andrássy út [antikvár]
Szerző:
Ágai Adolf
,
Baranyai Zsolt
,
Diószegi István
,
Fábri Anna
,
Gábor Eszter
,
H. V.
,
Hanák Péter
,
Jalsovszky Katalin
,
Kövér György
,
Krúdy Gyula
,
Lantos Péter
,
Lászay János
,
Mándy Iván
,
Rainer M. János
,
Tomsics Emőke
,
Varga László
Vörös Károly
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9637323058
Méret: 170 mm x 240 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............