Az ifjúsági mozgalom Veszprém megyében [antikvár]

Hatvan évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a több évszázadra és nagy nemzeti hagyományokra visszatekintő haladó magyar ifjúsági mozgalmak történetében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, valamint az 1918. évi magyarországi forradalmi mozgalmak hatására, az első világháború befejezése után közvetlenül életre kelt és nyomban a társadalmi harcok színterére lépett a magyar munkásifjúságnak új típusú, következetesen forradalmi mozgalma: a kommunista fiatalok szervezete. Amint a magyar munkásosztály, a forradalmi marxista pártjának vezetésével a nép forradalmi küzdelmeinek élére állt, nyomban felzárkóztak mögé a hosszú évszázadokon át elnyomott hazánk ifjúságának legjobbjai. A munkásifjúság az úri Magyarország legjobban kizsákmányolt rétegéhez tartozott. Többségük pofonon és botozáson nevelt inas volt, hogy naponta 12-14 órán át dolgozó, testet-lelket ölő munkában agyonhajszolt proletár lehessen. Az iparosokat és gyárosokat törvényes jogok ruházták fel arra, hogy kíméletlenül kizsákmányolják és kizsarolják a fiatal munkásokat. A falusi nincstelen és szegény paraszt-fiatalok, az ifjúmunkásokéhoz hasonló nyomorban és kulturális elmaradottságban nőttek fel. Már gyermekkorukban a kulákok és nagybirtokosok cselédei voltak. Csendőrök és intézők, leventeoktatók és szolgabírák intézték és keserítették életüket. A magyar munkás- és parasztfiataloknak tehát a soknál is több okuk volt arra, hogy a munkásság felszabadító harcának részesei legyenek.