Az MKP szervezeteinek kialakulása és harca Szabolcsban [antikvár]

Az 1944-es történelmi esztendő ősze Szabolcs népének nemcsak a háború végét, hanem ezzel egy új élet, egy új korszak kezdetét is jelentette. A felszabadító Szovjet Hadsereg győzelme nyomán lehetővé vált, hogy a nép saját kezébe vegye sorsának irányítását. Ahhoz azonban, hogy dolgozó népünk a hatalom kizárólagos birtokosa lehessen, igen kemény, kitartó küzdelemre volt szükség. A háború által hátrahagyott romok, kifosztott üzletek, felrobbantott hidak, vasutak, utak lehangoló látványt nyújtottak. Célt, reményt kellett gyújtani a szívekben, hogy hozzákezdhessünk a háború okozta sebek begyógyításához, az új élet megteremtéséhez. A háború utáni kétségbeesésben a mi pártunk, a kommunisták pártja volt az, amely tevékeny munkára serkentett, s bátran hirdette: Lesz magyar újjászületés/" És nemcsak hirdette, de vállalta is e nagy és felelősségteljes feladatot. Vezette a népet a közlekedés újjáépítésében, a termelés fellendítésében, az új élet megteremtésében.Az újjáépítés nemcsak építőmunkát, hanem kemény, szívós harcot is jelentett azok ellen, akik ezt akadályozni igyekeztek. A volt uralkodó osztályok maradványai, itt maradt képviselői nem nézték tétlenül, hogy a nép maga intézi sorsát, gazdája a földnek és új úton: a demokrácia útján kíván haladni. A szabolcsi reakció minden erejével azon munkálkodott, hogy nehezítse a dolgozó nép helyzetét, keserítse életét, táplálja bennük az új rend elleni bizalmatlanságot. A feladat amit a kommunista párt magára vállalt nem volt könnyű. Megsokszorozott energiát követelt, hogy az amúgy is nehéz szabolcsi viszonyok között nemcsak a reakciós erőkkel kellett megküzdeni, hanem az elmaradottsággal és tapasztalatlansággal is.A párt kitartó munkája végül is meghozta gyümölcsét. Az 1947-es választások már világosan jelezték: Szabolcs dolgozói akarják és követik a kommunista párt politikáját. Ami-