kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bali József - Bakony-Balatoni Kalendárium 2005 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/11/5262011.jpg "Bali József - Bakony-Balatoni Kalendárium 2005 [antikvár]")
Bakony-Balatoni Kalendárium 2005 [antikvár]
Bali József, Bartalis Imre, Berzsenyi Dániel, Bodosi György, Cséby Géza, Dr. Gáncs Lajos, Dr. Hermann István, Dr. Huszár Pál, Dr. Rednik András, Dr. Varga Mária, Eötvös Károly, Fülöp Lajos, Gyárfás Endre, Halász Béla, Hangodi László, Hornák Zoltán, Jáger Ferenc, Kellei György, Kondor Ilona, Kovács Emil, Lukáts János, Márkus Zoltán, Mikszáth Kálmán, Molnár Jánosné, Németh István Péter, Praznovszky Mihály, Reviczky Krisztina, Simon Zoltán, Szalontay Zoltán, Tomor Ilona, Tóth Dezső, Tungli M. Klára, Váth János
Otthon, a dolgozószobámban, ahol ezeket a sorokat írom bevezető gyanánt - engedve a szerkesztő igencsak határozott felkérésének - egy szép könyvsorozat van velem szemben. Tizennégy darab könyv, számolom meg, s magam is elképedek. Immáron 14 éve lát napvilágot a Bakony-balatoni kalendárium, ez a kötet lesz a 15. így múlik az idő? De hát miért is csodálkozom? Tudnom kellene, hogy a falusi házakban a mestergerenda mögé dugott kalendárium mindig is az időt jelentette a magyar ember számára. Más könyve nem is...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2740 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Otthon, a dolgozószobámban, ahol ezeket a sorokat írom bevezető gyanánt - engedve a szerkesztő igencsak határozott felkérésének - egy szép könyvsorozat van velem szemben. Tizennégy darab könyv, számolom meg, s magam is elképedek. Immáron 14 éve lát napvilágot a Bakony-balatoni kalendárium, ez a kötet lesz a 15. így múlik az idő? De hát miért is csodálkozom? Tudnom kellene, hogy a falusi házakban a mestergerenda mögé dugott kalendárium mindig is az időt jelentette a magyar ember számára. Más könyve nem is volt a Biblián kívül, de nem is volt rá szüksége, hiszen egy kalendáriumban minden benne volt. A hónapok és az ünnepek napjai, a vásárok pontos ideje, az uralkodó és a haza tisztségviselői, a szűkebb táj hivatalai és ügyintézői, ahol élt. S persze bölcs tanácsok a földművelésről az állatok tartásáról, a házimunka praktikáiról, (nem kellett mindegyiket megtartania), majd némi olvasnivaló, főleg döcögő rigmusokba szedett erkölcsnemesítő vagy éppen hazaszeretetre buzdító versezetek. Most látom, mennyire pontosan követi a kalendárium szerkesztője immáron másfél évtizede a tradíciót. Persze más tartalommal, de alapvetően ugyanazzal a szándékkal. Hogy az olvasónak segítsen kordában tartani az időt. Megőrizte a kalendáriumok fő szerkezeti rendjét, amelyek a 20. századra alakultak ki véglegesen. Sok olvasnivaló, egy kis játékos rész a gyerekeknek, sok tréfa, tanácsok háziasszonyoknak stb. Es hozzá tett még valamit, amitől ez a kalendárium sorozat más lett, mint a többi (Nem is tudom van-e még az országban másfél évtizedes időt megért újmódi kalendárium-sorozat) Tehát a Bakony-balatoni kalendárium azért más, azért egyedi, mert felvállalt feladata, hogy folyamatosan bemutassa a táj értékeit. Nemes hagyományait, megbecsülendő fontos személyiségeit a múltjából és a jelenéből egyaránt. Újralapozva a köteteket látni csak igazán, milyen csodálaton ez a táj. Históriája, amelyben a római időktől a közelmúlt kataklizmájáig, 1956 drámai eseményeiig megannyi fontos emlék mutatható fel.
Termékadatok
Cím: Bakony-Balatoni Kalendárium 2005 [antikvár]
Szerző:
Bali József
,
Bartalis Imre
,
Berzsenyi Dániel
,
Bodosi György
,
Cséby Géza
,
Dr. Gáncs Lajos
,
Dr. Hermann István
,
Dr. Huszár Pál
,
Dr. Rednik András
,
Dr. Varga Mária
,
Eötvös Károly
,
Fülöp Lajos
,
Gyárfás Endre
,
Halász Béla
,
Hangodi László
,
Hornák Zoltán
,
Jáger Ferenc
,
Kellei György
,
Kondor Ilona
,
Kovács Emil
,
Lukáts János
,
Márkus Zoltán
,
Mikszáth Kálmán
,
Molnár Jánosné
,
Németh István Péter
,
Praznovszky Mihály
,
Reviczky Krisztina
,
Simon Zoltán
,
Szalontay Zoltán
,
Tomor Ilona
,
Tóth Dezső
,
Tungli M. Klára
Váth János
Kiadó: Magánkiadás
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 150 mm x 210 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............