Békés békétlenség [antikvár]

ElőszóE sorok írója a hetvenes évek elején fiatal, az Alföldön szolgáló rabbiként, látta a Békés békétlent". Az elhagyott zsinagógákat és a komorságukban, árvaságukban is méltóságot és atmoszférát sugárzó temetőket. Az eladott, méltatlan körülmények között szomorkodó, magányos, üres zsinagógákat, s a helybeli zsidóság megmaradt tárgyi emlékeit. De mindenekelőtt és mindenekfelett beszélt az emberekkel, a túlélőkkel, a megmaradot-takkal, az egykori virágzó múlt - akkor még jelenlévő - képviselőivel. Ennek a térségnek állít, ércnél maradandóbb emléket Balogh István könyve.Az Országos Rabbiképző Intézet világhírű igazgatója, néhai prof. Scheiber Sándor gondolataiban fogalmazódott meg, majd öltött testet az a terv, hogy írott formában, a tudományosság eszközeivel is őrizzük meg a magyarországi zsidóság múltját. Legyen emlékük a mártíroknak] Nem utolsó sorban legyen forrás és tanúságtétel a leszármazottaknak, a későbbi korok történetíróinak. Inspirálására egymás után születtek meg a hitközségi monográfiák. Olyan kötetek, amelyeket jeles történészek írtak, s munkásságuk, alapos elemzéseik eredményeképpen, érintőlegesen ugyan, de kirajzolódott a lokális helytörténet, a történetkutatás egyedi vonulata.Tudománytörténeti, elméleti alapvetések ezek, amelyekben a história tudományának analitikus korabeli módszereit használták fel. így áttekintést kaphattunk a vizsgált topográfiai egység demográfiai, szociográfiai fejlődéséről (visszafejlődéséről) és szociológiai helyzetéről.Magáról a sorsról, s a sortalanságról.Mindenkori újrakezdésről, a holocaustról, a reménytelenségről, s időnként még a reményről is.Az említett kezdeményezést megelőzően, majd azzal párhuzamosan, illetve azt követően, Izraelben egymás után láttak-látnak napvilágot azok a monografikus munkák, amelyek a történelmi Magyarország területén lévő közösségek múltját hivatottak bemutatni. C'faton, a kabbala fővárosában egy olyan - először lokális jellegű, majd szélesebb ismertségnek is örvendő - múzeum is alakult, a C'fati Magyar Nyelvű Zsidóság Emlékmúzeuma, ahol történetiségében, összességében mutatják be Közép-Kelet Európa térsége egyes közösségeinek életét.Ha ezt egybeveszem, egybevetem a jeruzsálemi Jad Vashem Intézetben lévő Bikát Há-K'hilot", azaz Az Elpusztított Zsidó Közösségek Völgyé"-ben található emlékművekkel, egy különleges, fájdalmasan színes mozaikkép rajzolódik ki. Kövek, könyvek, kötetek. Bennük gyülekezetek, s emberek sorsa-élete, küzdelmes részvétele az adott faluban, városban, nagyvárosban. Megelevenedik a polgárosodás folyamata, az épülés, az építés számtalan pillanata. Hiszen a zsidó ember minden erejével arra törekedett, hogy hűséges, odaadó és megbízható polgára legyen a befogadó közösségnek, a városnak és az országnak.