Borsod-Abaúj-Zemplén a történelemben [antikvár]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe mintegy 40 ezer éve lakott. A bükki barlangokban végzett ásatások a paleolit kor emberének kőeszközeit hozták felszínre. Az újkőkor 4000 évvel ezelőtt készült tárgyai közül kiemelkedő szépségűek a Bükki kultúra kézzel formált karcolt díszítésű edényei. Rézkori hamvasztásos sírból került elő Ózd-Centeren az ember alakú urna. A megye bronzkori népességének életét mutatják be a telepeken történt ásatások leletei. Észak-Magyarország területén létrejött fémművességi központot reprezentálják a nagy bronzleletek. A szkítákat az i. e. III. században itt élt kelták hódították meg, ők vertek először pénzt. Az i. u. V. század népvándorláskori történelmét idézik a tiszakarádi sírok. A honfoglaló magyarok X. századi temetőjét tárták fel az elmúlt évben Karoson. Különösen figyelemre méltók a lovassírok, az ezüst lószerszámok, öv készletek, melyek a kor ötvösművészetét dicsérik. Középkori települések szerkezetét is felszínre hozták a régészeti föltárások, jelentős kerámiaanyag került elő Mezőnyárádon.