Budapest - Vigadó [antikvár]

A pesti Vigadó 1980. március 12-én harmadszor nyitotta meg - ünnepélyes külsőségek között - kapuit a nagyközönség előtt, hogy megújultan folytassa a főváros történetében, politikai, társadalmi és nem utolsósorban zenei életében játszott szerepét. A Vigadó mint a pesti Német Színháznak és egy hozzá tartozó városi táncteremnek helyet adó épület gondolata a XVIII. század végén keletkezett. Ekkor már a gazdaságilag és politikailag megerősödő, városiasodó polgárság igénye e kultúra terén is megmutatkozott,s a pesti társasági élet is fellendült a Pozsonyból Budára helyezett hivatalok miatt. (Helytartótanács, Udvari Kamara és a Hétszemélyes Tábla. ) Ez vezetett abban az időben a ma Várszínházként ismert karmelita templom színházzá alakításához is.Adatok vannak arra, hogy 1790-ben Schilson János pesti kerületi adminisztrátor, és egyben színműíró, terveket és költségeket készített, majd, hogy két évvel később 1792-ben Franz Anton Hillebrandt, a bécsi Hofbauamt főépítésze, a budai, Országház utcai klarissza a kolostor átalakítója kapott megbízást a pesti Német Színház megtervezésére. Pest 1805-ben készült szabályozási terve már mutatja a mai Vörösmarty tér és Vigadó tér közötti tömböt, ahol 1808-ban kezdik meg a Német Színház és a Redout építését Aman János osztrák udvari építész tervei szerint. A kivitelezést a fiatal Pollack Mihály irányítja. Meg kell említeni, hogy időközben Pest városa említett, első szabályozási tervének készítője, Hild János is foglalkozott a Hillebrandt-féle tervek módosításával, a színház kivitelezésének elvállalásával.