Dubrovnik [antikvár]

Dubrovnik az Adriai-tenger horvát partjának egyik városa és kikötője. Dubrovnik-Neretva megye székhelye és 49728 lakosával (1991) Dél-Dalmácia gazdasági, kulturális és oktatási központja. Dubrovnik-Neretva megye a Neretva folyó torkolatának vidékén kívül magába foglalja azt a keskeny parti sávot is, amelyet a Dinári-hegység választ el a kontinentális térségektől. A hegység három párhuzamos nyúlvánnyal húzódik végig a térség fölött, ezek magassága a szárazföld belseje felé lépcsőzetesen növekszik. A hegygerincek természetes határt képeznek a tengermellék és Hercegovina között, és így a dubrovniki tengermellék és a mögötte lévő belső térségek közötti éghajlati és emberföldrajzi határt is jelentik. A régió északnyugati részén a parti sávot a Pelješac-félsziget, a Stoni-szoros és a nagyon keskeny dubrovniki tengermellék alkotják, egészen a Rijeka Dubrovacka folyóig. A várostól keletre húzódik a Zupa Dubrovačka nevű tájegység parti sávja a Župa-öböllel, Cavtat városkától délkeletre pedig a valamivel szélesebb Konavle tájegység terül el. A dubrovniki térség délkeleti szélén, a Kotori-öböl bejáratánál áll a Prevlaka-félsziget az Oštro-fokkal, ami egyben a horvát tengerpart határpontja is. Dubrovnik-Neretva megye parti része előtt szigetek sora áll, nyugatról ezek közül az első Korčula, majd Lastovo és Mljet következik, és már a dubrovniki tengerpart előtt állnak az Elafit-szigetek, vagyis az Olipa, a Jakljan, a Šipan, a Lopud, a Koločep és a Daksa. A sort Lokrum sziget zárja a város közvetlen közelében, dél-keletre a régi Városi kikötőtől.