Egri séták nemcsak Egrieknek II. [antikvár]

Kedves Eger iránt rajongó Olvasó! Egri vagyok, egriként élek, s aki ismer, tudja, hogy minden olyan kezdeményezést pártolok, ami előre viszi ezt a várost. Mégsem nőhet ki minden jó ötletből a siker, ezt a kérdést - az idő múlásával - a tények egészen egyszerűen eldöntik. Azt az életképes folyamatot lehet elismeréssel értékelni, melynek magától értetődő folytatása van. Az „Egri séták egrieknek" egy ilyen csodálatos sikertörténet. Úgymond magától termett az igény, hogy könyv alakban is rendelkezésre álljanak a sétákon elmondottak, s arról is hasonló természetességgel beszélgettünk, hogy az elsö kiadvány után majd jön a második, melyet most nagy-nagy örömünkre kezében tarthat. A séták során, mint egy műhelyben kovácsolódott össze a helyi közösség, hónapról hónapra jobban fellángolt lelkünkben a büszkeség, melyet a mesélők csiholtak bennünk elődeink, s az egri kincsek iránt. Magunkba szívtuk a dicső históriával, évezredes értékekkel teli levegőt és közben mindig picit a föld fölé emelkedtünk. Meggyőződésem, hogy aki ebbe a különleges műhelybe nyitott szívvel érkezik, még inkább egriként szemlélheti, s annál jobban védi, szereti a számára az életet jelentő várost. Mindannyiunk tanára, Lisztóczky László köszöntésére az egyik jóbarát, Magyari Lajos a következő sorokat írta egy egri látogatás kapcsán: „ e gyönyörű barokk város - barátságával, díszes városházi tanácstermével, jófajta parolázásaival - nem felejthető nyomot hagy lelkemben. Mindenkiében, azt hiszem." A városi séták, a közösségi programok nem szűnő sora, az első írásos kiadvány élményt jelentő lapozgatása után a második érkezése, mind-mind felejthetetlen - és egri - lenyomatot hagy bennünk. Bízom benne, hogy nemcsak az egriekben. Bejárjuk az érseki palotát. Gárdonyi nyomdokaiba lépve sétálunk, belépünk az egykori török fürdőkbe, egri mozikba, zsinagógákba, eljutunk kegyhelyekre, temetőkbe, vagy épp az irgalmasrendi kórházba. Legnagyobb örömömre százas magasságba érve is tovább folytatódik a sor: számos egri séta vár még ránk, s reményeim szerint születnek még hasonló értéket őrző kötetek is. Köszönet mindezért a mesélőknek, a szervezőknek, az idén 20 esztendős Egri Lokálpatrióta Egylet tagjainak, s a résztvevőknek! A sorok között lépkedve, vagy éppen a város ódon utcáin járva élményekkel teli egri barangolást kívánok minden kedves olvasónak! Tisztelettel: Habis László