Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig [antikvár]

A legrégibb korok emlékei Nagycsalomján és az Ipoly mentén A régészeti kutatásokból, illetve a szakirodalomból s a különféle összefoglalókból tudjuk, hogy az Ipoly mentén már a legrégibb korok embere is letelepült rövidebb-hosszabb időre. Ilyen telephelyek voltak tehát Nagycsalomja határában is. 1955-ben például nagy mennyiségű paleolit kori kőeszköz került elő. A neolit korhó\ a zselizi kultúra emlékei bukkantak fel. Természetesen itt hagyták nyomaikat más korszakok emberei is. Találtak Nagycsalomján bronzkori leleteket, melyek egy rész hatvani kerámia. Ugyancsak e korszak emlékei a pilinyi kultúra népének hamvasztásos temetkezési hagyományait tükröző feltárások. (Kamasová-Kvanková, 1982:5-7) A megtelepülések többé-kevésbé folyamatos voltát, például a késő kőkorszak és a bronzkorszak közti átmenetet a Gyarmaton, Ipolynagyfalun, Ipolyhídvégen, Kis- és Nagycsalomján előkerült leletanyag is igazolja. Ennek bizonyítékai a temetkezési helyek és a halstadti kultúrkörbe tartozó tárgyak. (Michalová-Michal, 1980:11-21) ANagykürtösi járás területének legrégibb településhelyeit bemutató térképen így ott találjuk Nagycsalomját is. A falu ligy szerepel, mint palaeolit, neolit és eneolit kor\, szkíta és latén, illetve római és népvándorlás kori telephely. (Michalová-Michal, 1980:16). Ahol pedig ilyen hosszan élt a régi korok embere, ott temetkezések is folytak: umás, hamvasztásos és csontvázas temetkezések egyaránt. A Hont megyében, így az Ipoly mentén is végzett kutatások eredményeiről, illetve azok szakirodalmi anyagáról Nevizánszky Gábor számolt be értékes bibliográfiájában (Komárom, 1983). Ebben hat olyan forrást jelöl meg, amely a Nagycsalomján feltárt leletekre, telephelyekre is utal.