Emlékkönyv a győri Gárdonyi Géza Iskola fennállásának 75. évfordulójára [antikvár]

A polgári iskola 1921-45 Elődintézményünk polgári iskola volt, 1921-ben a vesztes világháború és a trianoni békekötés után rendkívül nehéz gazdasági körülmények között létesítették. Magyarországon a polgári iskolákat az 1868. évi 38. törvény hívta életre abból a célból, hogy a polgárosodó középrétegek gyermekeinek az ipar, kereskedelem, gazdaság és a közigazgatás területén megfelelő, gyakorlatias műveltséget és továbbtanulási lehetőséget nyújtsanak. Győrött a század első évtizedében a középiskolák és polgári iskolák zsúfoltsága miatt sok gyermek nem tanulhatott; így vetődött fel egy újabb polgári létesítésének kérdése. A város önkormányzatának kérésére a VKM 142. 949/1921. sz. szervező rendeletével engedélyt adott az új iskola indítására 2. számú Polgári Fiúiskola néven. Mivel alkalmas épület ekkor nem volt, az új intézmény a Győr-nádorvárosi Iparostanonc-képző helyiségeiben működött, hat éven át. Gárdonyi Géza nevét Zeitler Konrád igazgató kezdeményezésére 1924-ben vette fel az intézmény. Az új polgári fiúiskola tartalmi munkáját az akkor érvényben lévő 1918-1 tanterv határozta meg. Hivatalos rendes tantárgyak: hittan, magyar nyelv, történelem, földrajz, számtan-mértan-könyvvitel, növény- és állattan, természettan, vegytan, élet- és egészségtan, közgazdaságtan, ének, rajz, testgyakorlás, kézimunka. A nevelés irányvonalát az 1920-as évek elejétől a Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által szorgalmazott művelődéspolitika határozta meg, amely a magyar tömegek műveltségi szintjének, erkölcsi, szellemi értékeinek emelésére törekedett, az európai átlaghoz igazodó kultúrával bíró emberek millióit kívánta a nemzeti termelés szolgálatába állítani. "Magyarországnak nincs többé hatalompolitikai és katonai ereje. Lehet azonban súlya a kidtúra és a képzettség területén. Vagy ktiltúrország lesz Magyarország, vagy nem lesz többé Magyarország" - vallotta oktatáspolitikájában a kultuszminiszter. Az általános nevelési elgondolás helyi befogadása iskolai évkönyveinkben jól nyomon követhető. Ismételten olvashatjuk, hogy a polgári iskola " hazcgát szerető, a munkát megbecsülő, az embertársakat tiszteim tudó, vallásos iffiiság nevelését vállalta - szigorú következetességgel." Ez a törekvés az iskola gyakorlati munkájában mindenkor előtérben állt, évről évre jól érvényesült. Elődintézményünk - a polgári iskola - 1927 szeptemberében foglalta el a helyét a mai Baross Gábor úti épületben. Az akkor elkészült, szép létesítményt a Hlatky Schlichter cég építette Erdélyi Ferenc műszaki tanácsos tervei alapján. "Az épületben minden felemelő, nyájas, világos, tágas, szellős. Helyes az a felfogás, amely a kulturális intézményeink középületeivel ízlést, közegészséget, rendet tanít, minta gyanánt szolgál" - olvasható a Dunántúli Híriap 1927. augusztus 18-i számában.