Eötvös Loránd Tudományegyetem [antikvár]

Magyarországon ma 18 egyetem és számos főiskola működik. Ezek közül a legrégibb az Eötvös Loránd Tudományegyetem, melyet 1635-ben Pázmány Péter esztergomi bíboros-érsek Nagyszombatban alapított. Az országban már a korábbi évszázadokban is működtek egyetemek. A magyar felsőoktatás kezdeteit I. Lajos király 1367-ben Pécs városában alapított egyetemétől számítjuk, amely a jelentősebbek közé tartozott. Az óbudai egyetem is 1389-ben létesült, melynek küldöttsége más európai egyetemek képviselőivel együtt 1415-ben jelen volt a konstanzi zsinaton. Rövidebb ideig működő egyetem volt még a Mátyás király által alapított pozsonyi és budai egyetem. Hazánk középkori egyetemei közül a pécsi tartotta fenn magát hosszabb ideig, de a XVI. században ez is megszűnt. Oláh Miklós esztergomi érsek a nagyszombati iskolát a XVI. század közepén akadémiává akarta fejleszteni, terve azonban nem valósult meg.Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája, a XIV. századtól harcban állt az oszmán-törökökkel. Az évszázados küzdelemben végül is Magyarország vesztett, 1526-ban Mohácsnál elvérzett. A török 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát is és az ország három részre szakadt. Az északi és nyugati területek Habsburg-fennhatóság alá kerültek, a keleti országrészen az erdélyi fejedelemség létesült, az ország középső része Budával, a fővárossal együtt pedig 150 éven át a török uralma alatt sínylődött. A szakadatlan háborúk idején a magyar diákok Párizs, Bologna, Róma, Padova, Prága, Krakkó és Bécs egyetemein, majd a reformáció idején pedig Wittenbergben, Heidelbergben és a németalföldi egyetemeken folytattak tanulmányokat. A XVI. században itthon is sorra létesültek a protestáns főiskolák, melyek közül a leghíresebbek a pápai, debreceni, sárospataki, ahol a külföld egyetemeit megjárt kitűnő tudósok a legkorszerűbb tudományra tanítottak.