Falum, Galgamácsa [antikvár]

Másodízben bocsátjuk most útjára ezt a kötetet. Az első kiadás minden darabja az évkönyveknél szokatlan nagy példányszám (5000) ellenére igen hamar elfogyott, pedig könyvárusi forgalomba nem került. A könyv iránt ma is igen nagy az érdeklődés. Lehetőség nyílt, hogy jelentősen bővülhessen a kötet olyan fejezetekkel, amelyekről a szerző előzően nem, vagy csak röviden szólt. Ilyenek a halálhoz, a temetéshez, a szürethez és a születéshez kapcsolódó szokások leírása. Ezzel a szakemberek számára is teljesebb, kutathatóbb lett a monográfia. Fontos bővítés, hogy a kötet összes énekelhető dalának, játékának a kottáit is közreadjuk. Így a zenekutatók, de a sok óvodás, iskolás, sőt felnőtt nemcsak olvashatja, de énekelheti, játszhatja, előadhatja Galgamácsa életét. Most, hogy a több, mint 200 dalt szalagra vettük, szinte szemünk előtt játszódott le a népdal születésének és állandó változásának folyamata. Olyan ez, mint a patak, állandóan változik, és mégis ugyanaz. A dalok szövegét az éneklők mindig az adott alkalomhoz, és a pillanatnyi érzelmekhez igazítják. Nem gond, ha ezáltal egy-egy sor néhány hanggal hosszabb lesz. „Fő, hogy ki tudjam mondani." Többször előfordul kötetünkben, hogy ugyanannak a szövegnek két dallama is van, vagy egy dallamnak több szövege. Egyik variációja a másiknak, de el is térhet tőle teljesen. Hol egyiket, hol a másikat éneklik. Észrevettük, hogy a néhány héttel, vagy évekkel azelőtt felvett dalok szövegét és dallamát is változtatta Dudás Juli éneklés közben. Néha az énekek egymás után következő versszakaszainak dallamai is eltérnek egymástól. Előfordul, hogy a már lemezre felvett dalok, játékok dallama sem azonos a mi magnetofonfelvételünkkel. Egy esetben közöljük is ezt a változatot (Koldusének). Megemlítettük ezt Juló néninek, válaszul egy történetet mondott el: „Mikor Kodály Tanár Úrhoz jártam énekelni, még fiatalasszony koromban, a „Lement a nap nincsen meleg"-et háromszor is elénekeltette velem ugyanazon a napon.