Fejér Megyei Kalendárium '98 [antikvár]

fejér Megyei Kalendárium '98 , BEVEZETŐ A friss újságot elsóTcént fölütni nagyon sokan szeretik, még akkor is, ha hírei már a tegnapi nap hírei, talán hallottuk is őket, rádió, televízió szétkürtölte, a hírügynökségek révén körbeszaladtak a földgolyón, meg a szomszéd is valamelyik helyi hírrel köszöntött reggel kapunyitáskor. A friss újság mégis mindig tartogat valami újdonságot, meglepetést, olyasmit, amitói azt hisszük, a holnapi napban is belepillanthatunk. A kalendárium pedig maga az ismeretlen jövd! Háromszázhatvanöt nap az első napon iszonyú soknak tűnik, a január még csak nem is sejteti a decembert, hiába a hajszálra megegyező hideg és sötétség. A naptárba belelapozni, a friss, az új naptárba, kifejezetten kalandorság! Hogy mikor kél és nyugszik a Nap, mikor fogyatkozik a Hold, s melyik hónapban kezdődik az aratás. Csupa izgalom, noha mindent pontosan tudunk. Nono. Eddig! A mai napig! De mit tartogat a jövendó? Csütörtökre esik-e a születésnap, vagy talán szombatra? Hogy tavaly hogy volt? Ki emlékszik már arra ami elmúlt! A kalendárium a jövőt mutatja, ami eztán következik. Az ünnepekét és a hétköznapokat, a senki által komolyan nem hitt, de mégis kíváncsisággal izgató horoszkópokat, a névnapokat és a Jézuskát, az egykedvűen múló időt szépen rendszerbe fogdosva, naptárba regulázva. S hát, egy valamire való kalendárium olvasni valót is kínál Az Internet, a számítógép korában: papírt, könyvet, lapozgatni valót Be lehet írni a márciushoz, hogy itt a kikelet, kiböngészni a szélirányt és az ügyeletes szentet, s visszahajtani a múlt héthez, hogy február végén szökött-e az esztendó? Öregapánk, meg a még régebbiek inkább, ugyanígy lapozgattak. Nem korszerű. Talán ettóí jobb egy kicsit a dolog. Korszerűtlen, ráérős. Ezt az időt a sürgető feladatoktól lopjuk el. Ez is benne van a kalendáriumban.