Kalifornia [antikvár]

Kalifornia ötször nagyobb Magyarországnál, de így is csak a harmadik legnagyobb az Egyesült Államokban Alaszka és Texas után. Észak-déli irányban 1250 kilométernyire húzódik. Ez valamivel több, mint a Berlin és Róma közötti távolság. A keletről nyugatra mért szélessége átlagosan 560 kilométer. A Csendes Óceán-i partja - ha nem számítjuk a kis öblöket - 1350; ha igen, akkor 5500 kilométer hosszú. A legalacsonyabb pontja a Death Valleyben 86 méterrel van a tenger szintje alatt; a legmagasabb ettől a mindössze 150 kilométerre levő Mount Whitney, nem kevesebb, mint 4755 méter. Éghajlata az északi mérsékelt égövből a már-már szubtrópusiba hajlik. Legnagyobb meleget a Death Valleyben mértek, közel 60 °C-ot, a leghidegebbet a Lake Tahoe-nál, mínusz 42 °C-t. Az évi átlagcsapadék az északnyugati részen 1750 mm, délen mindössze 250; előfordul, hogy a Death Valleyben és a Colorado sivatagban egész évben egy csepp sem esik. (...) A könyv első három fejezete kedvenceimről, Kalifornia kincseiről, a máshol sehol sem található fákról, a többezer éves sequoiákról, a tüsketobozú fenyőről és a redwoodokról számol be. Követik ezt a Yosemitee Nemzeti Parkot, a Death Valleyt és a Joshua Tree Nemzeti Parkot ismertető fejezetek. Helyet szorítottam a kaliforniai szőlőkultúra atyjának, Haraszthy Ágostonnak, és a dél-kaliforniai datolyatermesztésnek is. Külön és terjedelmesebb fejezetet szenteltem az egykori kaliforniai misszióknak, amelyekkel a ferencesrendi szerzetesek megvetették Kalifornia alapjait. Ehhez csatlakozik az oroszok gyarmatosítási törekvéséről szóló, Fort Rosst ismertető fejezet. Kaliforniáról számolva be, nem lehet kihagyni a múlt századi aranylázról szóló tájékoztatást; ezt szolgálja három fejezet. Jack London emlékezetét igyekeztem felújítani a csodálatosnak szánt Wolf House-ról szóló fejezetben. Rövid tájékoztatást adtam San Franciscóról, San Diegóról, Los Angelesről, Palm Springsről.