Kastélyok és kúriák Békés megyében [antikvár]

9y.,' em itt születtem, Borsod megyei vagyok, s mint agrárszakember, 1965-től élek a megyében. 1986-tól a Megyei Önkormányzat környezet- és természetvédelmi szakembere voltam. Itt kezdődött el a kastélykertek védetté nyilvánításával az egyre érdekesebb kastélyok és kúriák sorsának gyűjtése.Ekkor kezdett izgatni, hogy miért viseli a Viharsarok" jelzőt Békés megye és miért mondják elég sokan, hogy itt alig van látnivaló. Ezt a jelzőt és állítást a magam csendességében hamar megcáfoltam, több dologgal is. Először is egy gyönyörű természeti jelenséggel, a naplementével, ilyet nálunk a Bükkben nem látni. Itt a nap este szép lassan búcsúzik tőlünk, mintha nem akarna elhagyni bennünket, hatalmas korongjával ráül a róna szélére, gondolkodik, s lassan-lassan eltűnik, de piros csóvájával még sokáig integet. A Bükkben mintha elfáradna estére a magas hegyek felett, már 4-5 óra után rátámaszkodik a hegyre, s egyszer csak gyorsan lebukik mögé. Mint hegyi ember, ösztönösen kerestem ezen a síkvidéken" a magaslatokat, a dombokat, hegyeket", s hamarosan nagy tisztelője, csodálója és védője lettem az Alföld piramisainak", a 3-5 ezer éves ember alkotta első építményeknek, a kunhalmoknak. Csendes, néma tanúi a több ezeréves történelemnek. Sorsuk hányatottsá-gában hasonlítanak hozzájuk a kastélyok, csak ezek szebbek, tervszerűen megépített építmények, emlékek. Hallatlan nagy kincse és gazdagsága volt az országnak, de főleg az Alföldnek, hiszen első tudatos, és még ma is a mintának számító földművelés, tájépítés,ember nem a Jelen pillanati szükség rabja, érielmi eszméletre lévén alkotva, nem oeszli el a múltat szem elől. s ezáltal a jelennek mind több díszt szerezhet, mind a jöoendó're kiszámított hatással tud munkálkodni."('Kölcsey Ferenc: ^arainesis)nek, feltérképezésének. Ezt a gyűjtést szeretném a tisztelt olvasóval megosztani.A könyv két részből áll, nevezetesen a még látható, élő" kastély és kúriák fejezetből, amely 50 ilyen épületet mutat be. A másik része az elpusztítottak-elhordottak több mint 20-25 kastélyát és kúriáját tárja elénk, egy-két esetben sajnos hiányos dokumentumokkal. Mint említettem, élményeimet osztom meg önökkel, amely sajnos sok szomorúsággal is vegyül. Hogy miért? Az első, de legnagyobb indokom az, hogy egy szépen megépített - mostanság már újra hangoztatott - természetközeli, emberbarát kultúrtája tűnt el. A magyar, de főleg az alföldi táj életében először épült ki tudatosan egy olyan mezőgazdaság és paraszti élet, amely minta lehetett volna a mai gazdálkodók számára is. Mindez gyönyörű vidéki kastélyokkal, arborétumszerű angol és tájképi parkokkal. Mindez kitűnő építészek (pl. Ybl Miklós, Siedek Viktor, Czigler Antal), és külföldről fogadott kertészek közreműködésével jöttek létre.Ezek a kastélyok, kúriák nem a városokban épültek, hanem ott, ahol a mezőgazdasági élet folyt, ott, ahol a munkahely" volt, kinn a határban a termőföld közelében, közepén.A legszebb kastélyokat itt építették fel, hogy csak egy-két szép példát említsek, mint a szabadkígyósi Wenckheim, a battonyai Tompapusztai Purgly, a dombegyházi Nyéki, a kondorosi Bathyány-Geiszti, a Kiscsákói, a pósteleki Wenckheim vagy a kertészszigeti Jakabbfy kastély Cserepespusztán, és még sorolhatnám. Békés megyében a legtöbb kastélyt a Wenckheim család építette,vízrendezés emlékeztetői, központjai voltak a kastélyok. Egy részben elmúlt, eltüntetett, de nem felejthető tájkultúrát teremtettek meg maguk körül. Gondoljunk csak bele, hogy Békés megyében több mint 100 kastély és kúria volt, és ebből mára kevesebb, mint a fele maradt. 1945 után a XX. Század legnagyobb pusztításának tartom a kastélyok szétdúlását, oktalan pusztítását. Nemcsak a szép építmények eltűnése a kár, hanem az ezzel járó mértéktelen fairtás, sok esetben arborétumszerű parkok, erdők megsemmisítése azóta is helyrehozhatatlan sérülést okozott az Alföldnek, de főleg Békésnek, ahol jelenleg is alig 4 % az erdősültség. Hogy mennyi erdő tűnt el kb. 100 kastély és kúria eltüntetésével - nagyon szűken számolva is 4-5000 hektár. Későn kezdődött a kastélyparkok védetté nyilvánítása, zömmel 1989-ben történt mintegy 15 kastéllyal, még így is sok a védelmen kívüh kastély. Előtte csak 7 kastély kapott védettséget. Ennek tudatában indiiltam el és fogtam hozzá a kastélyok gyűjtésé-