Kor-szak-ok [antikvár]

Novotny Tihamér KOR-SZAK-OK EŐRY EMIL 80 „Ember, ha azt hiszed szenvedek Te tévedsz hátamon a napfolt szeplős kiütésével fel-fel nem a hegycsúcsig a Napig görgetem e sziklát melyet emberarcúvá vések simogatok addig kit nem elcsorgat - táplál verítéke az enyészettől máris megkülönböztetik!" (Jehoda János: Üzenet Sziszifusztór) „Úgyis csak az Úr lát mindenki szemével, S hamittenmagadból szégyenkezve nézel, Tudd meg, lelkem, s borzadj, mert szemeden által Az Isten is nézi, az Isten is látja!" (Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana^) I. Mivel is kezdhetnénk stílszerűbben ezt a tanulmányt, mint azzal, hogy: „íme, az ember!" - és - „íme, a művész!" Mert Eőry Emil idén, azaz 2019. június 8-án töltötte be nyolcvanadik életévét. S ebből a nyolcvanból majd' nyolcvanat (I) Érden töltött a Győr-Sopron megyei Rábacsécsényből egyéves korában idekerült, akkor még csak gyerekemberecske, ma tisztes kort megért, igen alacsony sorból szívós (mondhatni sziszifuszi) munkával kiemelkedett, szerteágazó tehetségű, életmű díjas^ képzőművész, a város díszpolgára." Tehát nagy, összegző számvetés ez a könyv, amely a Táj templommal című akvarelltől és az Ádám és Éva faszobrától a Létem keresztje festményig és a Megtörten jelölésű bronzplasztikáig, vagyis 1965-től 2019-ig nyújt válogatást az alkotó életművéből. Nemcsak a művész elszámolása önmagával, aki ennek a szótagokra tagolt játékos, mégis megalkuvások nélküli analízisre késztető, szigorú logikájú főcímnek -KOR-SZAK-OK - az ötletét adta, hanem a művészeti íróé is, aki a maga 67 évével a későn született kisöccse lehetne a történelmi időket megélt 80 éves alkotónak. S aki tanulmányán keresztül nem kevésbé elemző feltárója, elszámoltatója saját nézeteinek és hitvetéseinek, mint Eőry Emil a könyv végén közölt „visszaemlékezéseiben", a „hét sorba szedett rövid életrajzában" és a „gondolatfoszlányaiban" a maga választásainak, megszenvedett cselekedeteinek. Mert az írásaiban tetten érhető kérlelhetetlen őszintesége, szókimondó egyenessége, cicomázatlan-sága, nyíltszívűsége, egyszerűsége, tömörsége, egyedüliségének, magában állóságának tudata, kitartásában gyökerező önismerete és következetességéből fakadó önérzete zsigeri önvizsgálatra késztet mindnyájunkat. Nézzük a KOR-t! - „oly korban éltem én e földön, / mikor az ember "^ (mormolhatnánk az ismert sorokat) -, s ha húsz évben húzzuk meg a nemzedékeket elválasztó időközök határait, akkor éppen négygenerációnylt fűzhetünk össze az övében. S ebbe a fordulatokban gazdag, változatos KOR-ba még előszámlálni is nehéz volna, ml minden fér bele. A fontosabbnál fontosabb tényeket és eseményeket sorolhatnánk a végtelenségig: a II. világháborútól 1956 forradalmáig; a kommunista diktatúra mindennapjaitól a létező szocializmusig; a hidegháborútól a (forró) délszláv háborúig; a rendszerváltozástól az ezredfordulós napfogyatkozásig; a „halál kultúrájától" a 21. század migrációs válságáig S jóllehet a történészek által leírt tényszerűségeket tartalmazó objektív KOR, nemcsak Eőry Emil személyesen átélt KOR-át, de egyben a személyiségjegyeiben tükröződő egyszeri és megismételhetetlen életKOR-át is jelenti, amely legalább négy életSZAK-aszra (gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor), sőt további alkotói, s azon is túl, több ikonográfiái stílus KOR-SZAK-ra bontható. Ez a könyv tehát a tanulmányával, majd az ezt követő rövid magyarázószövegekkel ellátott gondolati, szemléleti, ikonográfiái, tematikai stílusbokrokba tömörített - KOR-SZAK-OK-ba szedett - albumrészével, más néven képfejezeteivel, utána Eőry Emil három kitárulkozó szövegével, végül az életrajzi lexikonnal ezt a darabszámban is igen súlyos és terebélyes, sok szálon futó (ezért nehezen kezelhető, feldolgoz-