Kulcsár György, az alsólindvai prédikátor [antikvár]

Életrajzi töredékek1583-ban meghalt egy kassai polgár, könyvkereskedő - Gallen János akinek hagyatéki könyvjegyzékében jelentős mennyiségű magyar és idegen (főként német, latin) nyelvű könyvcímet soroltak föl, tükrözve a környezetében könyvet vásárlók műveltségét és olvasási igényük sokszínűségét. E könyvlajstromban szerepelt 1 forint értékkel Kulcsár György Postillája!1 A hagyaték továbbgondolásra késztet. Vajon mi lehetett az oka, hogy a politikailag, vallásilag megosztott országban egy prédikációskötet annyira kapós volt, hogy első kiadása után (Alsólindva: 1574) még kétszer megjelentették (Bártfa: 1579 és 1597), s egymástól távoli vidékeken olvasták? Miért oly népszerű, hogy már az 1602. évi február 24. csepregi zsinaton Hegedűs Pál lelkipásztor ellen az a vád merült fel, hogy hol Kulcsár György, hol Telegdi Miklós postilláit használja"?2 S miért emelte Kulcsár művét a postülák legjobbjai közé Szenei Molnár Albert elismerő szava?3Természetesen a megannyi kérdésre jó volna még választ kapni e XVI. századi munka hasonmás kiadásakor, már most tudva, hogy leginkább csak a szerző írásait faggathatjuk minden válaszkeresésnél, mivel személyéről, életútjáról nem túl sok adatot hagyott az utókorra a történelem.Születési idejéről, helyéről nem rendelkezünk semmiféle adattal. Műveit Zoványi Jenő4 és Horváth János5 szerint göcseji tájszólással írta. Zoványi1Az 1579-es bártfai kiadás ma Sárospatakon őrzött példányának (M 54) bejegyzése szerint 1616-ban Patajon Daróczi Imre ugyancsak 1 forintot adott a kötetért, 1618-ban azonban már új tulajdonosának 2 forintjába került a kötet megvásárlása.2Nagy Kálozi Balázs: Alsólindvai Kultsár György Postilláiból. Studia et Acta Eccle-siastica, III. Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház XVI. századi történetéből. Bp., Magyarországi Ref. Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1973. 615. Nagy Kálozi Balázs utalt Zoványi Jenő dolgozatára (Kisebb dolgozatok a magyar protes-tantismus történetének köréből. Sárospatak, 1910. 87.), amelyben azt írta, hogy Geleji Katona István még 1640-ben is panaszkodott a használata miatt, s gyarlónak mondta (a Praeconium Evangelicum" II. k. ajánlólevelében).3E méltatásról később lesz még szó.4Zoványi Jenő: Kulcsár Györgyről. Figyelő, XXIII. 1887. 387-391.5Horváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Bp., Akadémi Kiadó, 1953. 422.a 9