Lelkiségtörténeti motivációk a két Althann művészeti hagyatékában [antikvár]

A Tridentinum által megújult egyház reformkatolicizmusának három évszázadon át a kifejező tormája, stílusa az eszmeiségében katolikus reneszánszként értelmezhető barokk volt. A magyar katolikus restauráció vezéralakjai közé tartozott a 18. században Althann Mihály Frigyes (Glatz, 1682. július 20. -Vác, 1734. június 20.) és unokaöccse Althann Mihály Károly (Bécs, 1702. május 29. - Bécs, 1756. július 15.) váci püspök. A szentek képeinek és ereklyéinek tiszteletében mindkét főpásztor a Tridenti Zsinat 25. ülésének álláspontja szerint a középkori kultusz szélsőségektől, túlzásoktól mentes helyreállítását vallották és ajánlották. Ezen kérdésekben a két egészen különböző alkatú, saját korukban modernnek számító kitűnő főpap megegyezett. Althann Mihály Frigyes első instructiojában, melyet 1719-ben intézett váci egyházmegyéjéhez a 49.§ szerint megkülönböztetett tiszteletét ajánlja a magyar szentek és az ország védőszentjeinek.' Ezért elsőként a Mária-kultuszról és annak emlékeiről kell szólni. A Szent István király által alapított püspökség ősi székesegyházának a Mennyekbe fölvett Boldogasszony volt a pátrónája, kinek ünnepét „Magna Hungarorum Domina in Coelos Assumpta" néven jelölték. Politikai gondja-baja közepette, 1732-ben Máriavölgybe zarándokolt, ahonnan papságához fordult azon kérésével, hogy az ő szándékéra imádkozzák minden misében a „Deus refugium nostrum" kezdetű könyörgést. Máriavölgy iránti szeretetét misem bizonyítja jobban, mint azaz ödet, hogy székvárosában Capella BMV de fonté Vaáensi néven átülteti a Szűzanya ottani kultuszát megalapítván a pálosok híres középkori búcsújáró helyének egyeden filiációját, a váci Hétkápolnát, melyet utódai fejeztek be. Talán a székesegyháznak használt Szent Mihály-templomban oltárképnek szánta azt a nagyméretű olajfestményt, (1. kép) melynek szignatúrája HIERONIMUS PISCIUS FACIEBAT 1725. Ő nem más, mint a jeles római festő Girolamo Pesce, aki Carlo Maratta tanítványa volt. Althann nápolyi alkirálysága és bíborosi méltósága kapcsán találkozhatott vele, s ennek köszönhető az a ' Nagy J. GyÖZÓ - Klekner Tibor: A két Althann váci püspöksége 1718-1756. Vác, 1941. 36.