Lovashagyományok Pápán és környékén [antikvár]

Bárhol a világon esik is szó a magyarságról, a magyar népről, szinte sohasem maradnak el a nemzetünk és a lovasság, a lótenyésztés kapcsolatát taglaló gondolatok. "Lovas nemzet a magyar!" halljuk gyakran ma is, s ez a kijelentés, legalábbis történelmünket szemlélve, sok igazságot hordoz. Valamennyien ismerjük a kalandozásokról szóló legendákat, amikor a mokány magyarok apró lovaikon száguldozták be Európa nyugati felét, s tartották rettegésben az ott élőket. A későbbiek során, a középkor vége felé pedig éppen lovaik segítségével tartóztatták fel több alkalommal is a török hadakat, végváraikból kitörve. Ezt követő időszakból meg kell említenünk a magyar huszárságot, azt a kiválóan képzett és szervezett haderőt, amely Európa minden hadszínterének elismert fegyverneme volt. A modern kor hadseregeiben feleslegessé vált a lovasság. Az utóbbi évtizedekben már csak békés célok érdekében folyik a lótenyésztés, ma már a küzdelem csupán a tenyésztők és a versenyzők között zajlik. A sport, így a lovassport is tágabb értelemben a kultúrához tartozik. Városunkat a kultúra fellegváraként emlegették az elmúlt időszakban. Ennek felvirágzásához szorosan hozzátartozott a Széchenyi által szorgalmazott lótenyésztés és lovassport föllendülése is. Ez a könyv a város és környéke küzdelmes "lovastörténelmének" állít emléket napjainkig. Hiánypótló s egyszersmint összefoglaló munka amely bizonyára sok újat mond mind a kutatók,mind pedig a téma iránt érdeklődők számára. S remélem, hogy segítségével azok is közelebb kerülnek a lovassporthoz, akik eddig kevésbé érdeklődtek iránta. Dr. Kovács Zoltán polgármester