Bővebb ismertető
Egy többkötetes gyűjtemény első darabját tartja kezében az olvasó. A Helyismereti kutatók kézikönyvei c. részkötetekből álló mű célja: a helyi - helytörténeti, honismereti és általában a regionális jellegű -kutatás igényességre, tudományos alaposságra törekvő, de jelentős részben "amatőr" munkatársai számára kalauzul szolgáljon. E mű tervezete, eszméjének vázlata először 1971-ben, Siófokon a múzeumok, könyvtárak és levéltárak vezetőinek közös tanácskozásán került megvitatásra. Általános helyesléssel fogadott kiindulópontunk az volt, hogy a kutatást segítő intézmények (közgyűjtemények) és ennek megfelelően a változatos megjelenésű források széttagoltsága, elkülönülése miatt szükség van olyan Útmutatóra, amely együttesen mutatja be a részterületeket, forrástípusokat -jelezve azok összefüggéseit is. Sok irányba mutatva, kalauzolva jelöli tehát a kutatás helyes és kívánatos módszereit, lehetőségeit (de nehézségeit is), a szolgáltató, segítséget adó intézményeket és a legfontosabb segédleteket. Kézikönyveink nem avatnak senkit sem tudóssá, ám forgatásuk, használatuk révén az elmélyülés és alaposság igénye támadhat fel a használóban. Ha a kiadványsorozatunk eléri ezt a célt - célhoz ért. Eredetileg egyetlen kötet megjelentetését terveztük. A mű gyakorlati kivitelezése során azonban kiderült, hogy alapvető célkitűzésünk csak több, egymáshoz kapcsolódó kötettel valósítható meg kielégítő formában. A kézikönyvek közül - sajnos - nem az a kötet lát most napvilágot elsőként, amelyiknek az élen kellene járnia. Részben ezt ellensúlyozandó, részben annak jelzéseként, hogy "sorozatunkból" a következő években milyen kötetek megjelenése várható, az alábbiakban - köteteim szerint - a készülőfélben levő mű teljes tagolódását bemutatjuk: A helytörténeti kutatás módszerei Intézményi adattárak - Múzeumok (jelen kötetünk) -Levéltárak -Könyvtárak és egyéb intézmények Kalauz a helyismereti kutatás irodalmában (Több részkötetben) Mint a felsorolásból is látható: kiadványunk ellentmondásos, a tájékoztatás gyakorlati szempontjait szem előtt tartva vállaljuk azonban ezt az ellentmondást. Módszertani útmutatót csak a helyismereti kutatás egyik, ám legkidolgozottabb, legtöbb érdeklődőt vonzó területe, a helytörténeti kutatás számára adunk.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.