kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Don Harron - Ontario [antikvár]
 
No one can predict the future with certainty. But few can fail so totally as a fellow named A. Lymburner, who in 1791 forecast the following for the province that was to become Ontario: "It will be the very mockery of a province, 300 or 400 families scattered over a country somé 400 miles in length, not having any towns and scarcely a village in the province." One hundred and ninety five years later, the nine millión men and women who live and work in cities, towns and villages across this province make that prediction a mockery. But one...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5080 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
No one can predict the future with certainty. But few can fail so totally as a fellow named A. Lymburner, who in 1791 forecast the following for the province that was to become Ontario: "It will be the very mockery of a province, 300 or 400 families scattered over a country somé 400 miles in length, not having any towns and scarcely a village in the province." One hundred and ninety five years later, the nine millión men and women who live and work in cities, towns and villages across this province make that prediction a mockery. But one cannot blame the poor fellow who offered such a falsé prophecy. Ontario might never have become the special place it is were it not for the energy, ingenuity and commitment of somé very special people. The vast resources of this province were not easily tapped, nor effortlessly tamed. It took courage to reach out to Ontario's furthest points, and resourcefulness to make the most of what it had to offer. Those few who first came to this province, those natives whom they found when they arrived, and the rest of us who followed from every corner of the world have all made our special contribution. The result has been a legacy in which we can take pride, and a lifestyle in which we can take joy. From the Ottawa River to the Laké ofthe Woods, from Hudson Bay to the Great Lakes, we are blessed with a great place to call home. Ontario's greatness is not easily captured - in words or pictures. But the pages that follow provide a glimpse of what this province has to offer. No, we cannot blame Mr. Lymburner, for failing to comprehend this province's vast potential and how well it would be developed. Instead, let us give credit to Father de Brehant de Galinee, who more than 100 years earlier recognized Ontario as "the earthly paradise of Canada.'

Termékadatok

Cím: Ontario [antikvár]
Szerző: Don Harron , Margaret Atwood William Kilbourne
Kiadó: Key Porter Books
Kötés: Varrott keménykötés
ISBN: 0919493173
Méret: 270 mm x 320 mm
Don Harron művei
A szerzőről
Margaret Atwood művei
Margaret Eleanor Atwood (Ottawa, 1939. november 18. –) kanadai író, költő, irodalomkritikus és feminista aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költő is figyelemreméltó az irodalmi munkássága. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.

Margaret az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Rendszeresen olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.
Hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött, hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorok kezei alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts). 1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).
1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.
Párjával mindketten tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.

Irodalmi munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.
William Kilbourne művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet