Soproni Szemle 1994/4. [antikvár]

XLVm. ÉVFOLYAM SOPRONI SZEMLE HELYTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 1994 4. SZÁM Kubinszky Mihály: Százhuszonöt éves a Soproni Városszépítő Egyesület (1869-1994) A múlt század v^ gazdasági fellendülés előestéjén Sopronban szorgalmas és tehetős városi polgárok szépítő egyesületet alapítottak, hogy épített és természetes környezetüket tetszetősen kikészítsék, városuk megjelenését emeljék. Tették ezt olyan korban, amikor az urbanisztika m^ nem volt tudomány, amikor a műemlékeket csak műkedvelő módon védték, s történeti értéknek egyébként is csak az ókori és középkori örökséget ismerték el. Igaz, abban a korban, melyet a városiasodás, az ipartelepítés, a vasútépítés és a közműépítés és a közművesítés jellemzett, kevesebb szabály és rendelet mellett is sok egészs^es törekvés érvényesült. A fejlődést a polgári közösségvállalás önkéntes tűzoltókkal, dalárdákkal, irodalmi körökkel, sportegyesületekkel, természetjárással és nem utolsó sorban a városvédés intézményesítésével igyekezett m^oronázni. Elődeink Sopronban mindebben élenjártak. Az 1869-ben alapított ^yesületünk a maga nemében az első volt az országban, igy őseink hazai viszonylatban kezdeményezői voltak a városszépítésnek. A törekvés ösztönzője a lokálpatriotizmus volt, s az is maradt. Különféle indítékai között a kömyezet rendbetétele és ápolása, a többi városhoz képest lehető felemelkedés, a saját dolgaik kézbevételének és irányításának szándéka, és a múlthoz méltó felzárkózás vágya egyaránt szerepel. Ilyen esztétikai törekvés, versengés és nosztalgia a közvetlen indítékok, és fontos a társadalom széles rétjeire gyakorolt nevelő hatás is. Az urbanizálódás által elvesztett természeti-táji kömyezet lehető pótlása-visszacsempészése nemkülönben nemes indíték volt, virágos ligetek, fasorok telepítésében mutatkozott. Sopronban mindezek mellett kezdettől fogva a magyarságtudat is szerepel a lokálpatriotizmus társaságában, s ennek következtében a városvédő és városszépítő munkában is. A város helyzeténél fogva kétnyelvű volt, ami az első háború utáni diktátummal majdnem a városnak csak nehezen meghiúsított elszakadásához vezetett. A második világháború idején a náci ideológia infiltrációja elleni védekezés révén a kötődés hazánkhoz bizonyára erősebb, mint más magyar városokban. Talán már az Egyesület létrehozásában is jelentős 329 í|S