Szeged állomás [antikvár]

SZEGED MAV-ALLOMÁS FELVÉTELI ÉPÜLETÉNEK REHABILITÁCIÓJA Magyarország Anglia (1825), Németország és Belgium (1835), Franciaország (1836), Ausztria és Olaszország (1838), illetve Svájc után, az európai államok közül kilencedikként helyezte üzembe 1846. július 15-én első közforgalmú, gőzüzemű vasútját Pest és Vác között. Az első vasút megnyitását követő nagyarányú vasútépítés eredményeként 1875 végére már 6411 km volt az üzembe helyezett vasútvonalak hossza, a XIX-XX. század fordulójára pedig Magyarország rendelkezett Európa egyik legnagyobb vasúti hálózatával. A vasútépítésnek kezdettől fogva szerves része volt a különböző célú épületek építése is. Először az indóházak, mozdonyjavító csarnokok és őrházak jelentek meg a településeken létesített vasútállomásokon. Szeged városát 1854. március 4-én érte el a vasútvonal, amikor a fővárosi központból kiépített, 1847. szeptember l-jén üzembe helyezett Pest-Szolnok vonalat Cegléd-Félegyháza-Szeged irányába meghosszabbították. A vonalat az osztrák kormány építtette, miután a szabadságharc bukása után felvásárolta a Magyar Középponti Vasút vonalait, és engedélyt szerzett a munkálatokra. Az építtető Osztrák Államvasút-Délkeleti Államvasút öt évig működött; ez idő alatt létesítette 1850-ben a Párkánynána-Vác (44 km), 1851-ben a Pozsony-Párkánynána (135 km), 1853-ban a Cegléd-Félegyháza (58 km), és 1854-ben a Félegyháza-Szeged (60 km) vasútvonalat Magyarországon. 3