Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Jubileumi évkönyve 1552-2002 [antikvár]

Szegedi Kis IstvánA reformáció elterjedése jelentős változást idézett elő a XVI. század elején egész Európában, Magyarországon, így Békésen is. Már az 1530-as években találkozhatunk városunkban a hitújítás tanításaival, ennek következménye Szegedi Kis István meghívása Békésre 1552-ben. Durkó Antal kutatásai szerint, mivel előző álláshelyein lelkészkedése mellett rektorként is tevékenykedett, biztosra vehetjük, hogy Békésen is nemcsak hitoktató, rektor is volt. A hagyomány szerint ezért tehetjük a békési deákiskola (a felsőbb tanulmányokra előkészítő, ez időben főként a latin nyelv oktatását végző "középfokú" tanintézet) alapítását 1552-re, és ezért tartjuk alapítójának Szegedi Kis Istvánt, a legtudósabb magyar reformátort". Gimnáziumunk alapítójának nevét 1938-ban Durkó Antal javaslatára vette fel az intézmény. Tudós alakjának, megpróbáltatásokkal teli életútjának felidézésében szerencsénk is van, hiszen a reformáció magyar terjesztői közül egyedül az ő életrajzát ismerjük korabeli forrásból, sőt tanítványa és utóda, Skaricza Máté ezen kívül még hiteles arcképét is elkészítette. Kortársai szerint ugyanis Szegedi olyannyira igényes volt saját magával szemben, hogy addig egyetlen munkát sem adott ki a kezéből, amíg azt tökéletesnek nem tartotta, folyamatosan javította azokat. így művei végül mind posztumusz kiadásban jelentek meg. Nagy hittani műve "Theologiae sincerae. Loci communes de Deo et homine" címmel 1585-ben Bázelben jelent meg, ennek elejére készítette Skaricza az arcképet és az életrajzot.Szegedi Kis István 1505-ben kiskun család leszármazottaként született, előnevét szülővárosáról kapta. A színvonalas lippai és gyulai középiskolák után 1535-től a bécsi egyetemen, 1537-ben a krakkóin tanult, itt 1540-től már oktatott is. 1542-ben hazajött, Gyula és Lippa környékén tanítóskodott, hogy további tanulmányaira előteremthesse a szükséges anyagiakat. Majd 1543. márciusában végre beírhatta nevét a wittenbergi egyetem anyakönyvébe. Hazatérte (1545) után Tasnádon tanított és prédikált. Ellenségei részéről itt érte az első megpróbáltatás: megrohanták, megverték, elrabolták 200 darabos, akkoriban felbecsülhetetlen értékű könyvtárát. Az elüldözöttet ekkor iskolája tanítói tisztére Gyula városa hívta meg, majd Cegléden és Makón működött, mint prédikátor és tanító. 1548-tól három évig Temesvár iskoláját igazgatta Petrovics Péter várkapitány meghívására, de pártfogója halála után innen is menekülnie kellett. Egy ideig bujdosott, majd Mezőtúron talált otthonra és innen hívták meg Békés mezőváros prédikátorának és tanítójának.Békési tartózkodásának eseményeiről Skaricza latin nyelvű életrajzát idézzük, a leírásban egyúttal Szegedi Kis István tudós alakját is megismerhetjük:Túrról végre másfél évi szolgálat kitöltése után 1552-ben Békésre távozott, ahol beszédei miatt mindenki ráfigyelt, az iskolában is korábbi szokása szerint a tanulóknak számos előadást tartott. így valóban ez az épp oly tudós, mint nagyon tevékeny férfiú a saját példájával tanította az utódoknak, hogy ezután nem annyira az egyházi gyónásban kell forgolódni, amint ez általában a pápát tisztelőknél szokássá vált, ahol inkább maga az olvasás, mint a gondolkodás, inkább a gyakorlat, mint az ismeret, a kegyesség helyett az erkölcs, a bér joga helyett a kitűnő rang, a munka helyett a bőbeszédűség, a büntetlenség helyett a szabadság, sőt akármilyen foglalkozásban a nagy tisztesség helyett maga a nyugalom és csendes élet foglalta el