Székelyföld 2022. november [antikvár]

Borsodi L. László AZ UTOLSÓ FAVasárnap halt meg édesanyám. Március volt. Erőlködött erdő, rét. Vasárnap halt meg édesapám. Július volt. Tombolt lomb, virág. Udvarunkon kiszáradt az utolsó fa. Az ágyások helyén hófoltok. Idegen árnyak botladoznak felém.HA MEGERKEZNEK DELUTANRAA kapud előtt a faleveleket seperd össze, udvarodról a padokat tedd be a fészerbe, ásd fel a zöldség- és virágágyásokat, az alma- és körtefákat metszd vissza, de ne bánkódj a megromlott gyümölcsökért! A pinceajtót éjszakára ne hagyd nyitva, a kapukulcsot mindig tartsd magadnál, a lépcsőt gondosan mosd le, a kerti cipőket rendszeresen hagyd az ajtó előtt, s az ablakból vess egy pülantást a farakásra! Házadban a hőmérséklet legyen ideális, de ne törekedj kínos rendre, ne rakj élére nadrágot, szoknyát, vigyázz, mosás, mosogatás ne fájjon, a rendszeres ágyvetéstől kíméld magad! Hűtődben legyen sajt, kevés felvágott, kamrádban kenyér, bor, esetleg kávé, s ha egy délután bekopognék hozzád, adj papucsot, ne kérdezz semmit, készíts kettőnknek uzsonnát!