Bővebb ismertető
Szekszárd történetét és tárgyi emlékeit kutatók, az emberi élet legkorábbi nyomait keresők kb. tízezer évvel ezelőtti lakott helyeket találtak a város határában. Az új kőkor embere 7-8 ezer éve hagyta itt emlékeit, közelebbről az ún. Prantner-szőlőben és Csatáron, de a mai Táncsics Mihály utcában is előfordultak leletek. Az alsóvárosi temetőnél mintegy négyezer éves rézkori ékszerek kerültek elő a földből. Az időszámítás kezdetéhez közeledő évszázadokban, a bronzkor derekán sűrűn lakott hely lehetett ez a vidék. Kiemelkedő lelet a Bogyiszlói úton feltárt falu maradványa. Itt már a földművelés és a háziállattartás nyomai is fellelhetők. Állandóan lakott helyként a szőlődombjainkon letelepedett keltáktól számíthatjuk Szekszárd történetét.
Már többet lehet tudni a Római Birodalom e tájának életéről. 103 körül a provincia hosszú határát Felső- és Alsó Pannóniára osztották, vidékünk ez utóbbihoz tartozott. A közelben tábor lehetett, Wosinsky Mór még úgy gondolta, hogy Alisca a Kálvária oldalán volt, a mai ismeretek szerint nyomait az Őcsényhez közeli Ördögvettetés közelében kell keresni. Természeti adottságai folytán Szekszárd környéke alkalmas lehetett a római kori letelepedésre, de még hiányoznak e feltételezés igazolásához szükséges régészeti leletek. Néhány használati eszközön, a Bödőben fellelt oltárkövön kívül alig van tárgyi emlék. Legszebb a vármegyeháza kertjében 1845-ben talált két római kori márvány és mészkő szarkofág, az egyikben fellelt üvegpoháron a kora kereszténység ritka bizonyítékaként a híres verssor: „Áldozz a pásztornak, igyál s élni fogsz." Már a rómaiak foglalkoztak a Sió csatornázásával, a 3-4. század fordulóján a mocsaras határt kívánták alkalmassá tenni szőlőművelésre. Tizennégy százada avarok lakták a Kárpátmedencét, edényégetési kultúrájukat a város közelében feltárt 6-9. századi égetőkemencék is bizonyítják. Vidékünk honfoglalói Árpád fejedelmi birtokán vetették meg lábukat. Az elmúlt ezeregyszáz évnek már bővebben ismertek a tárgyi és írásos emlékei, a szereplők és azok tettei is.