Szentebbül megújult [antikvár]

„Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá Jézus Krisztus által." lPt2,5 A könyv, amit most kezében tart a tisztelt Olvasó, képeivel és szavaival egy olyan templomról beszél, amely bátorító tanulságul szolgálhat minden időben. Amikor épült, Debrecenben nem élhettek katolikusok, s mára mégis egy új katolikus püspökség székesegyházává vált. Építtetője, Csáky Imre, olyan főpap és hazafi volt, aki a nemzeti és a vallási egység hiányát tapasztalva, felismerte küldetését. A kor, amelyben élt, sok szempontból hasonlít mai helyzetünkre. A török által lerombolt és lelkileg is meghasonlott, elnéptelenedő országot, a vitákban megfáradt és szakadásokkal megsebzett egyházat látva, és átérezve Isten előtti felelősségét, megragadta a cselekvésre alkalmas pillanatot, és minden erejével azon volt, hogy újjáépítse a múltat a jövővel összekötő hidat. Hittel és reménységgel tekintett a jövőbe. Ebből a hitből és reményből épült fel és népesült be a reformáció utáni első debreceni katolikus templom. Ma is úgy tekintünk rá, mint a hitbeli elkötelezettség és a szilárd akarat művére, amely minket is hűségre kötelez, hogy Isten- és emberszolgálatunkkal tovább építsük és otthonossá tegyük a „lelki házat". A templom az istenkapcsolat kitüntetett helye. Áhítatot ébresztő szépsége, bensőséges csendje vagy felemelő liturgiája menedéke az emberi léleknek, sőt - hábrúban, üldözöttségben, hidegben, hőségben - a testnek is. A katolikus templom azon ban nemcsak imaház vagy hangversenyterem, nem tu ristalátványosság, hanem Krisztus áldozatával naponta megszentelt hely. Nemzedékek hosszú sora helyezte és hozza ma is oltárára áldozati ajándékait, munkáját, imádságát, művészetét, szeretetszolgálatát, hogy méltó legyen a hely az Istennel való találkozásra. Kívánom, hogy ez a könyv is szolgálattá váljék, bátorítsa olvasóját reményre és hűségre, és tegye maradandó élménnyé székesegyházunk szentségét és szépségét. Debrecen, 2010. szeptember I. Bosák Nándor a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke