Szokatlan szerepben [antikvár]

Előszó és ajánlás A magyarországi politikai változások, a rendszerváltás folyamatának egyik — talán leginkább kézzel fogható, a mindennapok során is érzékelhető — eredménye a társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése, valamint ezzel egyidejűleg a közhatalmi döntések — kisebb-nagyobb mértékű— közösségi kontrollja. A kialakulóban lévő új demokratikus döntéshozatali mechanizmus csak erős és határozott társadalmi ellenőrzés mellett képes tartóssá és eredményessé válni. Ezt a lassú — sok esetben céltalan és parttalan vitáknak tűnő— tanulási folyamatot élik ma az önkomiányzati testületek nap mint náp. Ma még semmi sem biztos, minden változhat Egyszerre kellene sok mindent gyorsan változtatni, ugyanakkor mindenki — állampolgár, közösség, intézmény — keresi a helyét és szerepét. A mindennapi küzdelmekben értékek megőrzéséért, megteremtéséért folyik a harc, miközben autonóm közösségek jönnek létre, erősödnek meg, vagy akár vesztik el örökösnek vélt pozícióikat. Régi-új értékek és igazságok mögött gazdasági-politikai érdekek által befolyásoltan alakul, változik, épül ki (és le) az új társadalmi struktúra. Egy-egy hosszabb távra szóló döntés tartalmának helyénvalóságát többnyire csak később lehet ténylegesen megftéhii, viszont a döntési helyzetet övező-, a döntést befolyásoló körülményeket mindenkor érdemes elemezni, hiszen a leszűrhető tanulságok beépülnek (beépülhemek) az újabb döntésekbe, meghatározhatják a döntéshozatali eljárást, alakíüiatják, formálhatják az új struktúrát és működést. Ez a könyv, melyet a Tisztelt Olvasó szíves figyelmébe ajánlok, lényegében nem más, mint egy dokumentumgyűjtemény, melyből kiolvasható, hogy milyen előzmények, körülmények között történt a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának kinevezése, és mUyen hatásokat (ellenhatásokat) váltott ki a döntés, kiket és hogyan érintett a Megyei Közgyűlés szavazásának eredménye, milyen erők mozdultak meg, hogyan működik a társadalmi nyilvánosság. A könyv nem törekszik a döntést magyarázni, sem minősíteni, viszont igyekszik a legteljesebb mértékben felsorakoztatni azokat a dokumentumokat (testületi és egyéb jegyzőkönyvek, pályázatok, riportok, sajtóközlemények, stb.), amelyek e döntést övezték. A könyv azért is izgalmas, mert ez a teljesség az emlékt -.etes kinevezés napján nem állott a döntéshozó testület rendelkezésére, de nem is ismerhette senki sem a teljes előzménytörténetet. Az információk és azok hiánya éppúgy befolyásolták a döntést, mint ahogy hatottak az indulatok és az érzelmek is. A Veszprém Megyei Közgyűlés számára e kinevezés és az azt körülvevő és követő körülmények vé-gülis nem maradtak tanulság nélkül, ugyanakkor növelte felelősségtudatát, összetartását. Ez a könyv hasznos tanulsággal szolgálhat az önkormányzatok képviselőinek, a sajtó munkatársainak, poliükusoknak és politológusoknak, a színházak teremtőinek és nézőinek egyaránt, de mindenki olvashatja, aki kíváncsi a vajúdó magyar demokrácia állapotára. Egy-egy példaértékű eset időszakonkénti tanulmányozása nem csupán a közveüenül érintettek és érdekeltek számára lehet hasznos, hanem az általános tanulságok következtében lényegesen szélesebb — a demokráciát tanuló magyar társadalmi kör figyelmére érdemes. Vének, 1991. július 14. dr. Zongor Gábor