Szolnok-Vár Főplébánia és Vártemplom története [antikvár]

ELOSZO Munkám egyháztörténet, de vannak várostörténeti vonatkozásai, mert az Egyház nem légüres térben él, hanem adott helyen, adott közösségben valósul meg. A római katolikus egyház világegyház: a benne lévő részek az egyháztartományok, egyházmegyék, azokon belül, mintegy egyházi alapszervezetek a plébániák. A szolnoki Várplébánia Szent István király korából származik, így egyidős népünk megtérésével, magyar földön az egyházszervezéssel, az államalapítással és Szolnokkal, mint településsel. Története ezért széles körben lehet érdeklődés tárgya. A plébánia - és városi közösség - múltjának megismerése segíti a helyi önszemlélet formálását, erősíti az egyes ember érzelmi kötődését a közösséghez, a Vártemplomhoz, a városhoz, a tájhoz. Ezáltal növekszik a közösség helybenmaradó ereje és fejlődőképessége. Az Egyház az embereket testvérré teszi Krisztusban. Ezzel az emberek közt a szeretetet és békét építi. Az egyháztörténet kezdeti időszakáról olvassuk: "A hívők sokaságának egy volt a szíve- lelke." /Apostolok Cselekedetei: 4,32./ Ezt munkálta és történelmi tapasztalatokat figyelembe véve munkálja Szolnokon is az Egyház, megadva minden embernek az embert megillető tiszteletet, hozzáadva a szolgáló szeretet segítségét és példáját az emberek boldogabb földi életéért és örök üdvösségéért. Hosszú idő történetének megírására rövid munkaidő állt rendelkezésemre. Nem kevés erőfeszítésembe került a kutatás, rendszerezés és megírás időigényes munkája. A plébánia az üdvösség intézménye. A plébániatörténet üdvösségtörténet, amely az evangelizációval és szakramentalizációval történő egyházi ténykedések, azokkal vonatkozásban álló személyek, helyek, eszközök, körülmények, események, hatások, eredmények ismertetését adja. Lelkipásztorkodó céllal akartam népszerűen olvasmányos, ugyanakkor tudományos szinten álló munkát írni. Várplébániánk történetének megírását és annak megismertetését a lelkipásztorkodás részének tekintettem és ez motiválta - 3 -