Történeti statisztikai tanulmányok 11. [antikvár]

ElőszóMóricz Miklós nevét a társadalomtudósok többsége statisztikusként, egyben a STUD főszerkesztőjeként ismeri.1 Az irodalomtörténészek két nagy monográfiájára hivatkoznak, mindkettő bátyja életútjának fontos szakaszait mutatja be, az egyik 'Móricz Zsigmond indulása', a másik 'Móricz Zsigmond érkezése' címmel jelent meg, jó negyven évvel ezelőtt.2Azt, hogy Móricz Miklós újságíró és ügyvéd is volt, erről már kevesebben tudnak, hogy nyomdatulajdonosként és értékes politikai cikkek írójaként is jeleskedett, erről még kevesebben. Korai társadalomtudományi írásai nem kevésbé jeles helyen, mint a Nyugatban jelentek meg. Aztán publikált a Huszadik Században, a Közgazdasági Szemlében, a Magyar Figyelőben, a Társadalomtudományban, a Magyar Statisztikai Szemlében, a Városi Szemlében, a Cobden elnevezésű periodikában, a Kelet Népében és másutt.Az 1910-es évek gazdasági rendeleteit magyarázó önálló kiadványai Kassán jelentek meg. 1917-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara adta közre önálló publikációit, az 1919-ben készített néprajzi térképét pedig a Földrajzi Intézet. Az 1927-ben írt művei Kolozsváron jelentek meg, azután a Jancsó Benedek Társaság adott ki tőle több munkát.Alapvető dolgozatai jelentek meg a Statisztikai Hivatal és a Statisztikai Társaság kiadásában. A Statisztikai Tudósítónál eltöltött évei alatt önálló munkáit ők jelentették meg. Természetesen saját nyomdája gondozásában is napvilágot látott néhány fontos kötete, míg a bátyjáról szóló munkáit a Magvető Kiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg.2003-ban és 2004-ben a KSH Levéltára adott közre kétkötetnyi válogatást maradandó értékű, s elsősorban a különböző kulturális intézetek kéziratgyűjteményeiben megőrzött Mó-ricz-dolgozatokból,3 Kovacsics József professzor úr pedig 2001-ben adott közre egy kötetet az