Zugló [antikvár]

Van-e megtisztelőbb és nemesebb feladat egy polgármester számára, mint az általa képviselt kerületről ajánlani egy könyvet? Aligha. Egy olyan kiadványt, amely a CEBA Kiadó „Az Európai Unió Fővárosai - Budapest, Városrészek" sorozatának részeként Zugló születésétől, történelmi és kulturális múltjából átmentett jelenén keresztül egy fejlődő, folyamatosan szépülő és gazdagodó kerület jövőképe felé mutat. Végiglapozva e kiadvány oldalait, sétáljunk most képzeletben Zugló városrészein át együtt, kedves Olvasó! A legendás országgyűlések színhelyétől, az alsórákosi Rákosmezőtől az egykori bolgárföldeket ékesítő herminamezői gyógyüdülőkig, „város peremétől", Kiszuglón majd Nagyzuglón keresztül az előkelő istvánmezői villasorig, a hajdan vidékies jellegű Rákosfalva helyén felépült Füredi úti lakóteleptől a sokarcú Törökőrig. Sétáljuk körbe a Hősök terét, néhány csendes percet áldozva a Nemzet oltáránál, frissítsük fel testünket-lelkünket a Széchenyi gyógyfürdő forrásánál, majd pihenjünk meg a városligeti fák üdítő árnyékában. Kevés az a kerület, mely ilyen gazdag történelmi és kulturális örökséggel büszkélkedhet! Műemlékeink, nevezetes építményeink részletezéséhez több művészettörténeti album is kevés lenne. A Zuglóban élt vagy élő hírességek - akiknek közel négyszáz szobor és emléktábla állít emléket - bemutatása legalább ugyanennyi kötetet kívánna. A főváros harmadik legnépesebb kerülete, mely mindmáig a pesti oldal legzöldebb övezetének számít, nemcsak a turisták által közkedvelt, hanem a közművelődés, a színvonalas oktatás, a zenei kultúra és sportélet fellegvára is.