Bővebb ismertető
A környezetünkben élő növények évezredek óta fontos szerepet töltenek be életünkben.
A régészeti ásatásokból megállapítható, hogy a történelem folyamán a növényeket nagyon megbecsülték. Az élelmezésen túl egyes fajokat gyógyításra, másokat kerti díszítésre már a történelem előtti időkben is felhasználták. A növények fontos szerepet játszottak az egyiptomiak, a zsidók, a rómaiak és a görögök életében is.
A kereszténység, az arab és az oszmán birodalom elevenítette fel újra a növények szeretetét és e szép kultúra művelését. A reneszánsz idején igazi növénykultusz alakult ki, amikor a kertészet iránti érdeklődés előtérbe került. Európában e téren legtöbbet Napóleon felesége, Josephine császárnő tett. Az ő növényimádatának és anyagi segítségének köszönhető, hogy az 1804-ben Párizs mellett, Malmaisonban létesült csodálatos kertje egész Európára hatással volt.
Hazánkban - egykori leírások szerint - már az Árpádok idején létrejöttek "hortus"-ok (növénykertek) és "pomarium"-ok (gyümölcskertek). Mátyás király kertjei Európa-szerte híresek voltak. A 150 éves török hódoltság - pusztításai ellenére - a kertkultusz fejlődését jelentette. A kertkultusz hazai elterjedésében rendkívüli hatással voltak Mária Terézia schönbrunni császári és a budai királyi palota csodálatok növénygyűjteményei.