Csodálatos kutyák [antikvár]

A kutya A kutya viselkedése A kutya - a többi állatlioz hasonlóan - individuális organizmus, több, mint az idegrendszerrel vezérelt biológiai funkciók összessége. A viselkedés alapját az állat zárt genetikai programja adja. A viselkedés a nyitott genetikai program szerint alakul, melyeket az egyedfejlődést kísérő környezeti tényezők is jelentősen befolyásolnak. Ezek szerint az öröklődés és a tanulás a viselkedés meghatározó elemei. A kutya öröklött viselkedési mechanizmusainak kiváltásához nincs szükség előzetes tapasztalatokra, a környezet azok nélkül is reakcióra, válaszcselekedetekre készteti a szervezetet. A viselkedésnek ezt a részét ösztönnek, ösztöncselekvésnek nevezzük, melyek az állatban a születés pillanatától fogva működnek, és az egyedfejlődés során a szükséges pillanatokban automatikusan jönnek elő. A szervezet belső állapotát a késztetések jellemzik, melyek a következő tényezők lehetnek: szomjtíság, éhség, szexuális vágy, harag, harci kedv, keresőkedv stb. A veleszületett viselkedéssel szemben a tanult viselkedést a kutya - a többi állathoz hasonlóan - tanulással szerzi meg. Az öröklött viselkedésformák egyszerű mozgássorozatból állnak, a tanulás ezeket a rövidebb sorozatokat köti össze. A tanulási folyamat során nem az ösztönmozdulat módosul, hanem a mozdulatsor elemeinek kiváltódása és egymásutánisága. Az egyedekre jellemző ösztönös viselkedés alapvetően meghatározza a taníthatóságot. A kutya érzelmei egyrészt a szervezet élettani állapotával függenek össze, másrészt a környezeti ingerek is hatással vannak rá. A kutya érzelmeinek sokszínűsége hasonlítható az emberéhez. A kutya jellemrajzának szerkezete a fajra jellemző veleszületett viselkedésből és az egyedi képességek alapján megtanult viselkedésből épül fel. A kutya őseitől, a farkasoktól örökölte a falkaszellem törvényeit. A kutya tisztán falkaállat, viselkedése falkakereső, egyedi életének a falka élete a bázisa. Ez az ligynevezett falkakereső tendencia az alapja az ember-kutya kapcsolatnak is. A kutya gazdájának, azaz saját falkájának territóriumát megvédi a betolakodókkal szemben, a falkatagoknak járó védelem a gazdát is megilleti. Az emberrel való kapcsolat Idalakításának alapja a falkához való kötődés. A kutya számára az ember testesíti meg az anyát, melyet elvesztett, majd a kölyökkor elmiiltával a falkavezért. A domináns (uralkodó) egyed, a vezér képe és a falka képe a gazda személyében összpontosul. A hűség a falkatársnak szól, ha nem sikerül azzá válnunk a kutya szemében, akkor nem várhatjuk el, hogy hűséges legyen hozzánk. A munkakutyákkal kapcsolatban elvárt alapvető tulajdonság a bátorság, ami mellett természetszerűleg jelentkezik ellentettje, a gyávaság. A kutya nem keresi a veszélyes helyzeteket, az összetűzés kikerülése ösztönös viselkedés az állatvilágban, melyet csak az ember nevelő-kiképző munkája, illetve a gazda iránti hűség szoríthat háttérbe. Az éberség a legősibb ösztönös viselkedés. Az állat állandóan elemzi környezetének ingereit, folyamatosan készenlétben áll az esetleges ellenséges támadások elhárítására. A veszéllyel kapcsolatos reakciók - a veszélyről jelzést adni a társnak, illetve megvédeni őt - szintén falkaszellemből következnek. A kutya tetteivel kapcsolatban bűntudatot is érezhet, ami a vezér (a gazda) rosszallásától való félelmét jelzi. Jó és rossz között csak saját tapasztalatai alapján tud különbséget tenni. Számára a jó viselkedés az, amit nem követ büntetés és rossz az, amit igen. A kutyák ismerik a színlelés művészetét is. Néha úgy viselkednek, mintha nem lennének tisztában az adott helyzettel. A kutya viselkedésével kommunikál, a közlési jelek hang, szag és mozdulatsorok (vizuális és érintési jelek) kombinációiból állnak össze. Kommunikációjuk bonyoluk kódrendszerre épül, amelyet csak a saját fajtatársai ismernek. Az ember és a kutya a közöttük felépülő kommunikáció